NÉPRAJZI VONATKOZÁSOK

Full text search

NÉPRAJZI VONATKOZÁSOK
A földrajzhoz a társadalomtudományi oldalról érkező Hunfalvyt sokat foglalkoztatták néprajzi kérdések is. Ebben minden bizonnyal családi hatás is érezhető, hiszen bátyja, aki mint nyelvész szerzett magának tudományos tekintélyt, idősebb korában egyre inkább a néprajz felé fordult, s 1876-ban összefoglaló munkában mutatta be Magyarország etnográfiáját. Az ifjabb Hunfalvy munkásságának is inkább második felében jelentkeznek gyakran néprajzi témák – olykor csak díszítő elemként, máskor egy-egy földrajzi mű szerves részeként, néha pedig önálló tanulmányok is kerekednek belőlük. Így teljességgel jogos Hunfalvy János néprajzi tevékenységét felidézni. (Néprajzi munkássága némileg érthetővé teszi, testvére művei pedig magyarázzák a Párizsi Kereskedelmi Földrajzi Társaságnak azt a tévedését, hogy Hunfalvy János halálára küldött részvéttávirata az elhunytban a Magyarország etnográfiája szerzőjét is gyászolja.)
Már egyetemi tanárságának negyedik évében meghirdette Egyetemes néprajz c. előadását, tekintélyes, heti négy órás óraszámban. Ezt követően még öt néprajzi szemesztert tartott, s feltehetőleg az 1877-es (esetleg 1880-as) év tavaszi előadásáról maradt fenn – bár csonkán – egy litografált hallgatói jegyzet. A jegyzet alapján közelebbi betekintés nyerhető a néprajztudomány „egyetemi premierjébe”.
Blumenbach, Priechard, Berghaus, Müller és Peschel műveire, valamint Waitz Tivadar antropológiájára és bátyja 1876-os munkájára hivatkozik. Előadásának első része antropológia volt. Tárgyalta az ember származását (darwini alapon), kialakulása helyét és korát, majd a fajok elkülönítésére szolgáló testi és lelki jegyeket – ez utóbbiak közt említve a nyelvet. Ezután „az élet tartalmát képező szokások, életmód, állami, társas, vallási viszonyok” bemutatása következett. Mindezeket együttesen az embert az állattól megkülönböztető jegyekként fogta fel, részletesen sorra vette valamennyit: értékelte a tűz ismeretét, beszélt a táplálékokról és az elkészítésükhöz szükséges eszközökről, ruházkodásról, építkezésről, fegyverekről (támadó és védő eszközök címen), közlekedésről, családi életről, állami szervezetekről, és részletesen a főbb vallásokról. A jegyzet utolsó nagy fejezetét a rasszok bemutatásának szentelte.
Nyilván, részben az előadásain feldolgozott anyagot használta fel a Földrajzi Közlemények 1882-es évfolyamában írt két etnográfiai cikkéhez. Az Emberfajta, nemzet, nemzetiség című tanulmányában azt a nézetét fejti ki, hogy a nemzetiséget főként a nyelv határozza meg. Részletesen boncolgatja az összeolvadási folyamatokat, amiből azt emeli ki, hogy nem mindig a műveltebb elem asszimilálja a másikat. Magyarországi példákat hoz bizonyítékként, hozzányúlva ezzel az akkori érdeklődés középpontjában levő, és rossz megközelítése miatt sok elkeseredett vitát szító nemzeti-nemzetiségi kérdéshez. A czifrálkodás és ruházkodás címen megjelent másik dolgozatát etnográfiai vázlatnak nevezi. Gazdag anyagot mutat be ebben főként a természeti népek köréből, valószínűleg elsősorban O. Peschel alapján.
Ortutay Gyula írta Hunfalvy Egytemes földrajzáról: „A szigorúan vett leíró földrajzi részek mellett telis-teli van munkája néprajzi betétekkel, önálló néprajzi leírásokkal, sokszor valóságos nemzetkarakterológiát ad, mint pl. a spanyol részben vagy a magyarság csoportjainak szokásvilágának a leírásánál.” Ehhez nem sok hozzátenni való van. Legfeljebb a felsorolást lehetne még folytatni, mert Hunfalvy valóban mesteri tömörséggel tudta összefoglalni egy-egy nép jellemzését. E jellemzései nyilván mindig többé-kevésbé szubjektívek, de az megállapítható, hogy soha nem egyoldalúak. A sajátjának érzett magyarság hibáit éppúgy számba veszi, mint bármely szomszédos nép erényeit. S észre kell venni azt a törekvést is, hogy egy-egy elmaradott nép első pillantásra durva, negatív vonásaiban a mostoha sors tükröződésére hívja fel a figyelmet.
Hogyan lehetne hát Hunfalvy munkájának értékét végül a néprajz oldaláról megvonni? Ismét Ortutay szavaival, aki a „két Hunfalvyról” együttesen mondta, hogy „mindkettőjük élete jól példázza a magyar néprajzi szemléletnek tágulását, gazdagodását, a különböző rokon tudományokkal, nyelvészettel, történettudományokkal, földrajzzal való összeszövetkezésé.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi