NAGY IDŐK

Full text search

NAGY IDŐK
Az 1848/49 forradalmi eseményei, a szabadságharc és az azt követő megtorlás nehéz időket hoztak. A márciusi napokban fellelkesült egyetemi ifjúság – érthetően – a tantermeket messze elkerülte, egyetemi reformokat, egyes tanárok eltávolítását, mások beállítását, szabad tanárválasztást követeltek s az oktatásügyi kormányzat igyekezett a lehetőségekhez képest kívánságuknak eleget tenni.
Jedlik, aki akkor dékán volt, a tanítás zavartalanságát fenn akarta tartani, és ezért átmenetileg népszerűtlenné vált. Ekkor egy Gelenczey nevű minisztériumi tisztviselőt is megbíztak a fizika előadásával, s az ifjak tetszésére bízták, kihez akarnak járni. Ugyanakkor a vizsgadíjakat is eltörölték, aminek az lett a következménye, hogy a jelöltek akárhányszor megjelenhettek, vesztenivalójuk nem volt. Ugyanezek a bohém fiatalemberek azonban hamarosan szuronnyal verték szét a haza földjére betolakodó ellenséget.
A vizsgadíj eltörlése Jedliket nem bántotta, hiszen addig is legtöbb hallgatójának elengedte, de Gelenczey jelenléte bosszantotta, noha sokat nem tartott tőle, mert – mint írta – „…igen számos kísérletekkel összekapcsolt természettani előadásai által a tőle elpártolt hallgatóinak kedélyére sikerült annyira hatni, hogy nemsokára a vele ellentétbe helyezett ideiglenes tanárt kevesek kivételével odahagyva, az ő előadásaira jártak. (1849. augusztus 31-én beadott Igazolási Nyilatkozata.)
A szigorlatra jelentkezők közül 65 a szigorúbb és alaposabban feleltető Jedlikhez, míg 20 a népszerűséget kereső Gelenczeyhez iratkozott fel.
A nagy napokban, hogy az ifjúságnak példát mutasson, népfelkelőnek jelentkezett. Hazafias felbuzdulásból előbb a Pest körül létesített tábori erődítéseken dolgozott – ásott –, majd egyenruhát, fegyvert, lőszert vásárolt és őrszolgálatot látott el. Jellasics csapatai szeptember 11-én törtek be a határon és Fehérvár felé vonultak: az előnyomuló ellenség felderítő és biztosító járőreinek feltartóztatására szervezték meg az egyáltalán nem veszélytelen őrszolgálatot. Biztos, hogy az ötvenedik éve felé közeledő Jedlik professzort – dékánt – senki sem kötelezte sáncmunkára vagy fegyveres szolgálatra, ő azonban kötelességének tekintette, a szolgálatától csak akkor vált meg, amikor már reguláris hadsereg állt szembe az ellenséggel.
Előbb Pozsonyba, majd Bécsbe utazott, hogy szertára részére különféle anyagokat, eszközöket vásároljon, de az október 6-án megkezdődött bécsi forradalmi események miatt hamarosan visszatért Pestre. A város lövetésekor – minthogy Gelenczey neki a szertár kulcsát át nem adta – álkulccsal behatolt a fizikumba és az eszközöket a pincébe hordta. A gellérthegyi csillagda lerombolása után annak könyvtárát, megmentett műszereit ugyancsak az egyetem pincéibe hordatta. A megmaradt műszerek mint értékes tudománytörténeti emlékek múzeumi elhelyezésre várnak.
A vihar elmúltával Jedliket is megalázó igazolási eljárásnak vetették alá. Őt igazolták, de unokatestvérét, Czuczor Gergelyt, a Riadó szerzőjét 6 évi várfogságra ítélték és Kufsteinbe szállították.
Jedlik az igazolást 1850. április 27-én kapta kézhez; az átvételi okmány hátára ezt írta: „reánk nehezültek e szomorú idők, midőn inkább a vaksors, mint az érdem látszik kormányozni a dolgok folyását.”
Ekkor ötven éves.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi