A SZÓDAVÍZ

Full text search

A SZÓDAVÍZ
A gyógyhatású, üdítő ásványvíz a vízvezeték és vasút nélküli világban roppant drága ital volt, ezért utánzásával sokan megpróbálkoztak. Úgy gondolták, a víz kémiai elemzésével, összetétele ismeretében ásványvíz készíthető. Than Károly, a pesti egyetem kémikusprofesszora mutatta ki – már a század második felében, – hogy az elemzés csupán az ionokról ad tájékoztatást, de hogy melyik „kation”, milyen „anion”-hoz tartozik, tehát, hogy a vízben valójában milyen sók oldata található, nem állapítható meg, esetleg az alkotórészek egyenérték-súlyszázalékából lehet a valóságos összetételre következtetni.
A Zeitschrift für Physik und Mathematik 1830-as évfolyamában a 47–58. oldalon részletes tanulmányban írta le, kik és hányféleképpen próbálkoztak ásványvizek utánzásával. Egész sor feltaláló nevét említette, de egyikük módszerét sem találta „gyártásérett”-nek.
Jedlik kitűnő kísérletező készségével, labóratóriumi, készülék-összeállítási gyakorlatával, kémiai ismereteivel látott a feladathoz és 1826-ra sikerült is jó, üdítő ásványvízhez teljesen hasonló készítményt előállítania. A balatonfüredi szénsavas vizet akarta utánozni, azaz olyan vizet szándékozott készíteni, amely a friss – valódi – ásványvíz helyettesítésére alkalmas. (Az állott, felmelegedett balatonfüredi víz kellemetlen, lúgos ízű.) Jedlik módszere elvileg egyszerű: hideg tiszta vízbe széndioxidot kell vezetni, amikor is a víz a gázt elnyeli és szénsav (H2CO3) képződik.
Az elvileg egyszerű módszert azonban nem alkalmazhatta, hiszen széndioxidot a század elején gyárilag még nem készítettek. A gáz fejlesztését és vízzel való elnyeletését egybeépített készülékben, folyamatosan kellett végrehajtani.
A széndioxidot legegyszerűbben vegyületéből – mészkő, kalciumkarbonát – híg sósavval, kénsavval lehet felszabadítani. Fahamu is használható, ekkor a benne levő káliumkarbonát – hamuzsír – híg savval adja a széndioxidot.
Jedlik a fejlesztő és elnyelető készüléket kidolgozta és fent említett cikkében jó rajzzal kísérve ismertette. Így mondja el Jedlik cikkében az eljárást.
„A szénsavgáz fejlesztésére szolgáló első edénybe a három vagy négy rész vízzel hígított kénsavnak bizonyos meghatározott mennyiségét beöntjük, ezután márványzuzalékot vagy – még jobb – szitált fahamut, annyi vízzel keverünk, hogy folyékony pép keletkezzék, amit egy, erre a célra szolgáló dugattyúval ugyanabba az edénybe nyomunk. Miután a fejlődő gáz a levegő jó részét egy szabad nyíláson át kihajtotta, az edényt légmentesen lezárjuk. A pép ismételt adagolásával a szénsavgáz egy, a másik edény aljáig érő csövön át az első edényből a másodikba nyomul. A második edényben híg szóda, vagy hamuzsíroldat van, ami a gázzal elragadott savcseppeket leköti. A megmosott és sűrített szénsavgázt egy csapon át tetszőleges mennyiségben lehet egy harmadik hengeres edénybe átvezetni; a telítésre szánt, kézzel mozgásban tartott edényben tartott víz a gázt könnyen elnyeli, Az elnyelt szénsavgázt – a pép ismételt adagolásával – addig pótoljuk, amíg, a kénsav is telítetté nem válik. Ezután az első edény alján. evő csapot megnyitva, a mész- és káliumszulfáton – sűrített szénsavgázzal kinyomatjuk és az edényt újra megtöltjük:”
A Jedlik-féle szódavízkészítésről többen írtak. Palatin Gergely pannonhalmi fizikustanár a kilencvenenes években felkereste az öreg Jedliket, aki neki elmondotta, hogy 1828-ban próbálkozott először a balatonfüredi savanyúvíz utánzásával.
Erről a beszélgetésről Hankó Vilmos úttörő ismeretterjesztő író a Természettudományi Közlöny 1894. évfolyamában írt cikket Egy elfelejtett magyar találmány címen.
Jedlik többször – alaptalanul – emlegetett élhetetlenségének élénk cáfolata az a tény, hogy a negyvenes években, már mint pesti professzor, iparszerűen készített – bérmunkásokkal – savanyúvizet és azzal vendégeit, tudományos vándorgyűlések résztvevőit fehér asztalnál megkínálta. Üvegpalackokban árusította, szódavízgyártó üzeme jól jövedelmezett. A kiforrott technológiával dolgozó, pénzt hozó üzemet később mégis átadta egy állástalan rokonának azzal, hogy a tiszta haszonból 5%-ot kér, amit azonban soha sem vett fel, egyébként is a tehetetlen rokon kezén az üzem tönkrement.
A tudományos kutatás és megismerés tiszta örömét nem cserélte el az ipari tevékenység hasznáért.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi