CSALÁDI HÁTTÉR ÉS TANULÓÉVEK

Full text search

CSALÁDI HÁTTÉR ÉS TANULÓÉVEK
Manninger Rezső 1890. július 7-én született Sopronban, abból a Manninger családból, amelynek számos tagja jelentős tudományos és gyakorlati eredménnyel gazdagította a hazai orvosi és mezőgazdasági szakterületeket. Szülei kiskereskedők voltak, akik három fiúk és egy lányuk közül csak a legidősebb fiút tudták egyetemi szinten taníttatni, őt is csak úgy, hogy a soproni evangélikus lyceumban (a mai Berzsenyi Dániel gimnáziumban) kiváló eredménnyel tanuló diák, az 1908-ban tett kitűnő minősítésű érettségi vizsga alapján, az Állatorvosi Főiskolán teljes tandíjmentességet élvezett, és a szerény megélhetéshez szükséges ösztöndíjat is kapott.
Középiskolai tanulmányai során érdeklődése főként a biokémia felé fordult. Bár nem ez lett a fő hivatása, munkássága során ez az érdeklődés később is nyomon követhető.
Az állatorvosi pálya választása akár véletlenszerűnek is mondható. Unokabátyja, Manninger Vilmos, a kor jeles sebészprofesszora, bemutatta az akkor érettségizett unokaöccsét Hut˙ra Ferencnek, az Állatorvosi Főiskola rektorának, aki nagy súlyt helyezett arra, hogy a főiskolára megfelelően képzett és művelt, jó megjelenésű és tehetséges hallgatókat nyerjen meg.
Ekkor, 1908-ban az Állatorvosi Főiskola – éppen Hut˙ra Ferenc szívós munkálkodásának következtében – hivatalosan már elismert felsőoktatási intézmény volt, amely 1900-ban a magántanári habilitáció és 1906-ban a doktorrá avatás (promotio) jogát is elnyerte, jóval előbb, mint számos hasonló nyugat-európai állatorvosképző intézmény. De – amint arról már szó volt – még szívós küzdelmet kellett folytatni az akkori társadalmi előítéletek ellen, az állatorvosi hivatás társadalmi elismertetése érdekében.
Manninger Rezső azzal a reménnyel iratkozott be 1908-ban az Állatorvosi Főiskolára, hogy annak elvégzése után a biokémia területén dolgozhat, amire a jelek szerint biztatást is kapott.
Főiskolai tanulmányai során tehetségével és szorgalmával kitűnt hallgatótársai közül, amit bizonyít, hogy a rektor javaslatára 1909-ben – a teljes tandíjmentesség mellett – az addig élvezett 600 koronás ösztöndíját „a tanulmányokban kifejtett különös szorgalma megjutalmazása céljából” 800 koronára emelték. Ugyancsak a főiskola évkönyveiből derül ki, hogy 54 vizsgázó közül „az első szigorlaton Manninger Rezső, a nagyon szigorú feltételekhez kötött kitűnő osztályzatot érdemelte ki”. Harmadéves korában A pancreasnedv enyv- és fehérjeemésztő reakció optimuma című munkájával elnyerte az élettanból kiírt pályázatot, amelyért a tanári testület külön dicséretben is részesítette. Egy évvel később egyike volt azoknak, akik a legjobb belorvostani kórtörténetükért pénzjutalomban részesültek, és ugyanebben az évben dicséretben részesült a sebészeti kórtörténetéért is.
Hallgatótársai és ezeken belül évfolyamtársai – akik közül többen (pl. Bálint Ferenc, Csontos József, Héjj József, Simonkay Bertalan) később vezető szerepet játszottak az állategészségügyi igazgatásban és kutatásban – harmadéves korában az Állatorvostanhallgatók Körének titkárává választották.
A fenti tanulmányi eredmények alapján nem volt meglepő, hogy Hut˙ra Ferenc a kitűnően képzett, szorgalmas, határozott fellépésű és megnyerő modorú szigorló állatorvost a járványtani intézetbe maga mellé vette.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi