RÓNAY JÁCINT
RÓNAY JÁCINT
PÁL LAJOS, 1976
PÁL LAJOS, 1976
Rónay Jácint János, Leitzinger (Székesfehérvár, 1814. máj. 13. – Pozsony, 1889. ápr. 17.): Benedek-rendi tanár, író, természettudós, a darwinizmus első és legismertebb magyarországi terjesztője, az MTA tagja (l. 1847, r. 1867). 1840-től Győrben volt tanár. 184i-ben a pesti egy.-en bölcsészdoktor lett. 1848-ban győri nemzetőr-pap, 1849-ben a kormány Győr vm.-i papi biztosa, később tábori pap a honvédseregben. A szabadságharc bukása után 1850-ben emigrálni kényszerült. Londonban telepedett le, tanításból és újságírásból élt. Többek között Kossuth gyermekeit is tanította. 1861-ben Székesfehérvár ogy.-i képviselőnek, Győr város bizottsági tagnak választotta, de ő nem folyamodott kegyelemért. 1862-től a m. újságoknak írt közleményekben, majd Fajkeletkezés c. könyvében a darwinizmust ismertette. 1866-ban tért haza. 1867 – 71-ben az MTA Értesítőjét szerk., 1867-től Pér kerület (Győr vm.) ogy.-i képviselőnek választotta. 1871 – 72-ben Rudolf trónörököst tanította Mo. történetére, 1875 – 83-ban pedig Mária Valéria főhg.-nő oktatója volt. 1871-ben kilépett a Benedek-rendből, 1872-ben pozsonyi nagyprépost, majd 1873-ban választott (szkodari) püspök is lett. 1883-tól Pozsonyban élt. Gazdag könyvtárát a pozsonyi Toldi-körnek hagyta. Korábban szépirodalommal is foglalkozott; pannonhalmi teológiai tanulmányai közben Kisfaludy Károlyt követő stílusban több színművet írt. Részt vett a Magyar Történelmi Társulat alapításában is. Érdekes emlékiratait Napló töredék (Pozsony, é. n.) címmel 8 kötetben, 10 példányban adta ki. – F. m. Mutatvány a tapasztalati lélektan köréből (Győr, 1846); Jellemisme (Győr, 1847); Az emberi agyról és befolyásáról a szellemi életre (MTA székfoglaló, Társalkodó, 1848. máj. 20.); A tűzimádó bölcs az ősvilágok emlékeiről (Pest, 1860); Jellemrajzok az angol színvilágból (Pest, 1865); Fajkeletkezés. Az embernek helye a természetben és régisége (Pest, 1864); Az ősember haladásáról (MTA- előadás, Pest, 1868). – Irod. Pór Antal: Emlékbeszéd R. J. J. rendes tagról (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1891); Acsay Ferenc: R. J. J. élete (Győr, 1906); Környei Elek: R. J. emlékezete (Magy. Nemzet, 1964. 108. sz.); Allodiatoris Irma: R. J. J. (Élővilág, 1964. 5. sz.); Réti Endre: A biológiai gondolkodás nagy úttörője: R. J. J. (Orvosegyetem, 1964. 6. sz.)
ÉLETE
TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE 1848-ig
A FORRADALOMBAN ÉS A SZABADSÁGHARCBAN
A SZADADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN
AZ EMIGRÁCIÓBAN
TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA AZ EMIGRÁCIÓBAN
EGYÉB TEVÉKENYSÉGE AZ EMIGRÁCIÓBAN HAZATÉRÉSÉIG
TUDOMÁNYOS ÉS POLITIKAI MŰKÖDÉSE
ÖSSZEGEZÉS
BIBLIOGRÁFIA
