Schaffer Károly (Bécs, 1864. szept. 7. – Bp., 1939. okt. 16.): ideg-elmegyógyász, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1914, r. 1926, t. 1938), a magyar idegkórszövettani iskola megteremtője. Orvosi tanulmányait Bp.-en végezte. 1889-től a bp.-i elmekórtani klinikán működött. 1890-ben tanársegéd. 1891-ben Frankfurtban dolgozott Weigert mellett. 1893-ban az idegkórtan magántanára. 1895-ben a bp.-i Erzsébet-kórház és a poliklinika rendelőorvosa. 1901-ben a bp.-i egyen az idegkór- és gyógytan, valamint a központi idegrendszer ép és kóros szövettanának c. rk. tanára. 1912-ben az agyszövettani intézet vezetője és ny. rk. tanár. 1919-ben az interakadémiai agykutató intézet ig.-ja. 1925- től az elme- és idegkórtan ny. r. tanára lett. Nemzetközi hírűek az idegsejtek morfológiájára, az agykéreg barázdálódására, az Ammon-szarvra, a tehetség, alkat és agykéreg viszonyára, a veszettség, a tabes kórtanára, a hipnózisra vonatkozó kutatásai. Kimutatta a Tay – Sachs – Schaffer-betegség kórtani lényegét. Az átöröklődő ideg- és elmebetegségek morfológiai alapjainak magyarázatára felállította a róla elnevezett triast. Laufenauer Károly kezdeményezésének rendszeres folytatásával a hazai neuro-hisztológiai isk. megteremtője. – F. m. Über das morphologische Wesen und die Histopathologie der hereditär-systematischen Nervenkrankheiten (Berlin, 1926); Az elmebetegségek és a kapcsolatos idegbetegségek kórtana (Bp., 1927); Histopathologie des Neurons (Bp. – Lipcse, 1938). – Irod. Horányi Béla: Sch. centenárium (Egészségügyi Dolgozó, 1964. 11. sz.); Horányi Béla: Sch. K. neuro-anatómiai munkássága (Ideggyógyászati Szle, 1965. 2. sz.); Miskolczy Dezső: Sch. K. (Magy. Tud., 1965. 7 – 8. sz.)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.