Víztechnológia
Víztechnológia
Köztudomású, mennyire érdekelte Warthát a víz problémája nemcsak technikai, hanem biológiai, társadalmi szempontból is. A témáról több mint 3o publikációja jelent meg, s ezekben az ásványvizektől kezdve, a kútvizekkel s a vízvezetékvizekkel folytatva, a víz egészségügyi, lágyítási, tisztítási, elemzési és felhasználási problémáival pályája kezdetétől annak úgyszólván végéig foglalkozott. Első tudományos munkái között, zürichi tanársegéd korában, az emsi ásványvíz kémiája szerepel, amelyről a J: p. Ch. és a Z. a. Ch.-ben 1866-ban, a B. S. Ch. P.- ban 1861 és a J. F. Ch.-ben 1868-ban számolt be. Viszont utolsó víztechnológiai, ismét csak háztartási célzatú cikke, amely a T. K. 1906. évi kötetében olvasható, a Kemény mosdóvíz meglágyítása címet viseli.
Tudjuk, hogy a víz ma már világprobléma lett, mert a Föld vizeinek szennyeződése már magát a szerves élet fennmaradását fenyegeti. Hiszen a víz körforgásának egyensúlya az élet egyik alapfeltétele. Nos, Wartha Vince már 1879-ben írt egy tanulmányt A víz szerepéről a Föld életében, amely a T. K. II. kötetében és a T. T. előadás gyűjteményében is megjelent. Wartha tehát már közel egy évszázaddal ezelőtt fölfogta a kérdés biológiai jelentőségét. Egy annyira szociális érzékenységű embernél, mint amilyen ő volt, nem lephet meg tehát az a tény, hogy a vízszolgáltatás fejlesztése dolgában Wartha az államvezetés egyik legtekintélyesebb szakértője lett.
Ismeretes, hogy a víz keménységének meghatározására egy gyors gyakorlati módszert dolgozott ki még a nyolcvanas években, amely a „víz lúgossági foka” elnevezést viseli mindmáig. Ennek a módszernek döntő szerepe volt Wartha víztechnológiai tevékenységében. Figyelme minden vízproblémára kiterjedt. Említettük az emsi ásványvízre vonatkozó munkáit. Az ásványvizekről később is írt (1894) Az ásványvizek chemiai elemzésének összeállítása címen. Sokat foglalkozott a kutakkal és a kútvízzel, ami a falusi vízvezetékek hiányában nemzeti probléma volt Magyarországon. Már 1880-ban megjelent hivatalos formában az általa kidolgozott Honvédelmi Minisztériumi „utasítás az ivóvíznek egészségügyi szempontból való megvizsgálására”. De Wartha publikált egy sor tanulmányt a kútvíz és ivóvíz javításáról (1882, x895, 1897, 1905 és 1906-ban) mind a víz ivásra, mind pedig mosásra alkatinassá tétele végett. A kútvíz szennyeződéséről egy külön tanulmányban írt (1887), de foglalkozott az ártézi kutakkal (1894), tanulmányozta a víz rothadását a cementtartályokban, de a széndioxid kiűzését is. az ásványvízből, vagy egy olcsó vízszűrő készítését kisemberek számára. A káposztásmegyeri vízműről, 1899-ben, Kovács Sebestyén Aladárral publikált jelentést. Ez a „vízgyártásról” szóló munka perdöntő jelentőségű volt a székesfőváros egészsége és elegendő ivóvízellátása. dolgában évtizedeken át.
Wartha működésében alig találunk még egy témakört, ami víz tanulmányainál flagránsabban érzékeltetné a tudás, a gyakorlat és az erkölcsi felelősségérzet olyan magasfokú szintézisét, mint ami benne megtestesült.
