A kölcsönló

Full text search

A kölcsönló
A legnagyobb dologidőben lesántul az István lova. Sebaj, gondolja, majd kölcsönkéri a szomszéd faluban lakó komájának, Jánosnak az egyik lovát. El is indul gyalog, lelkesen. Az első kilométer után így morfondírozik:
- Még szerencse, ha van az embernek egy ilyen jó komája, akiben bízhat, hogy kimenti a bajbul. Együtt katonáskodtunk, én is segítettem, ő is fog biztosan...
Újabb kilométer után így tűnődik:
- Persze, dologidőben neki is szüksége lehet a lóra. De hát azért komám, hogy segítsen!
Megteszi a harmadik kilométert is.
- Akár komám, akár nem, az biztos, hogy nem fogja egykönnyen ideadni. Pedig én is hányszor adtam neki ezt-azt.
Megy tovább.
- Lám, a múltkor is behívott a kocsmába egy pájinkára, és aztán csak a sajátját fizette ki.
Az ötödik kilométer után megáll.
- A legjobb lenne visszafordulni, hisz úgyis hiába megyek! Nem adja az ide a lovát egy percre sem... De már az út nagy részét megtettem, hát meg kell próbálni...
Megy, beér a faluba, s meglátja Jánost a portája előtt.
Megáll előtte, s rárivall:
- Tudja, mit? Tartsa csak meg magának azt a göthös lovat!

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi