Alapy család. (Nagykemléki.)
Alapy család. (Nagykemléki.)
Ugy látszik, Dunántúl Fehér vármegyében eredt; mert itt találjuk mint szolgabirót alapi Dombó Jánost és ennek Dienes és János fiát 1395-ben*.
Lehoczky Stemm. II.
Az alsó- és felső alapi nevü puszta e megyében van, a szomszéd Tolna megyében pedig van Dombovár, ha ugyan ez is vonatkozik a család nevéreegy Alapy Jánost, ki Mohot bírta 1460. és nejétől Batthyány Margittól István és Benedek fia volt*. E Benedek magát Battyáni Alapynak irta. A nagy időköz kétségessé teszi, hogy ez lett volna azon Benedek, ki Budai szerint Batthyányivá fiúsitatott, és 1514-ben budai kapitány volt; és ki Wagner szerint mint kincstartó hamis sáfárkodással vádoltatott.
Kaprinay Diplom. II. 430.
Nagy-Kemléket (máskép Kálnik várát) Körös megyében Boldizsár szerzé, ki 1515. slavoniai al-bán volt. Igy eredt a család előneve. Boldizsár fia János hadi pályán vivott magának hírnevet. 1539-től – 1567. a török ellen több nyereményes csatát vivott. Meghalt mint aranysarkantyús vitéz, és kapitány. Eltemettetett a Remetei pálosok egyházában ily fölirás alá: „Hic jacet Generosus ac Magnificus Dominus Joannes Alapy, de Nagy Kemlék. Eques auratus ac S. Rom. Imp. Regiaeque Mattis Capitaneus, qui in Domino obdormivit IX. Sept.“ Neje Zrinyi Margit volt a szigeti hősnek nővére, kitől születtek Gáspár, Miklós, Borbála és Margit.
Miklós Erdélybe szakadt, legalább ott 1552. volt Alapy Miklós*, ki a székelyeket fölhivó vásárhelyi gyülést elárulá.
Forgách: Commentar. 116. l.
Borbála, Erdődy Péterné lőn; s vele szállott N. Kemlék az Erdődyekre.
Margitot Orehóczy Ferencz vette el.
A család fénye Gáspár volt. Termete kicsiny, idomtalan. A kardot forgatni Zrinyi Miklós batyjánál tanulta, és alatta hadnagykodott. Ő volt egyike azoknak, kik 1566. Siklósnál a haragos Szolimán tábora egyik szárnyát Mahumed osztályát megtámadák és megverék; és ő volt oka, hogy a török Sziget romlására esküdött. Szigetvára ostrománál ő életben maradt, és a rabságból magát megváltá. 1572. Kanisa vára kapitánya lőn. Hanem itt az ő idejében történt, hogy Ali-bég Szigetről, Kanisán egy véletlen éji megrohanás által nagy kárt okozott. 1000 foglyot, 748 lovat, két ágyút zsákmányolván el onnan. Ez évben slavoniai bánná lőn. Letette 1577. Meghalt 1584-ben. Benne letünt az Alapy név.
A leszármazási kimutatás imez:
Pál.; Boldizsár 1515. (N. kemléki.).; János 1539. (Zrinyi Margit.).; Gáspár. † 1584. Miklós. 1552. Borbála (Erdődy Péterné). Margit. (Orehóczy Ferenczné.).;
A mult században 1775.) élt még egy Alapy János dulcinai cz. püspök, de e családdali összeköttetését nem ismerem.
