Apor család. (Al-Torjai gróf † báró és nemes).
Erdélynek egyik virágzó ősi székely családja. Eredetét rendszerint ‚Opour‘-ig a székelyek rabonbánjáig viszik, ki a hagyomány szerint Bálványos várat építé az ősi pogány vallás fentartása végett.
Magyarországban már 1220-ban találunk Opor névre a szentföldre menő II. András kiséretében. A XIV. század elején pedig László erdélyi vajda, (1307.) Otto királynak a koronávali együtt letartóztatója szintén Opor családbeli volt, ennek fiaitól a Laczky család ered. Szegedy és utána mások* e Lászlót is az altorjai Apor család alább említendő őseinek testvéreül állítják. Ez Apor László pedig a nádor (1304.) Apornak fiául mondatik.
Mednyánszky a Hormayr-féle Taschenbuch 1823-ki.
Az erdélyi Apor családnak okleveles nyomaira 1311-ben találunk. Ekkor tett végrendeletet Apor (Opur) Balás, (ki a fölebb említett László testvérének mondatik), és ki Buda mellett a nyulak szigetében temettetett el*. Nevezett Balás szárazpataki jószágát János testvérétől nemzett István, Miklós és Demeter unokaöcscseinek hagyományozta.
Kállay id. h. 220.
E két testvértől ekkép hozzák le a nemzéktant:
N.; Balás † 1311.; János.; Demeter.; István.; Miklós.; Péter 1369.; Sándor 1373.; János †.; István. (Mike Kata).; András.; Ilona. (1. Mihálcz Benedekné. 2. Burcia Máténé).;
4) Cserey Mihály: Hist. 36. lapja szerint: Sándor 1373-ban Szárazpatakon egy szolgájának két telket irt be.
E táblázat végén Ilona áll, kiben a család némelyek által kihaltnak iratik. Ez állítmány vitatói azt mondják, hogy Ilona fiúsíttatott volna, és második férjétől származott gyermekei alapíták meg újra a családot. Kőváry szerint a kihalást a család tagadja, és e szerint magát Ilona atyjának János testvérétől hozza le ilyenképen*.
Kőváry: Erdély nev. Családai 14. l.
János az 1373. élt Sándornak fia.; István 1506.; László 1490.; Sándor.; Sándor.; László.; Mihály. (Andrási Bora).; István.; Sándor.; András. (Lázár Borbála). sarjadéka a köv. táblázaton.; Imre 1584. Balás.;
2) Kállay id. h. 222. l. az 1584-ki oklevél szerint testvérei Péter és István is.
E családfa homlokán Jánosnak fia István kézdi szék követe az agyagfalvi gyülésen 1506-ban*. Ugy látszik ő azon István, ki Lászlóval 1521 Szapolyaitól Blaskó János és Becz Imre jószágait Szárazpatakon adományban kapja vajda pecsét alatt, melyre később 1584-ben az utódok Báthori Zsigmondtól fejedelmi megegyezést kapnak. Az ágazatfa végén álló 1584-ben élő Imre és Balás e helyen kétségesnek látszik, mert László ágán leszármazva alig egy század alatt az ötödik izt képeznék, a mi rendkivüli! – Gyanítható hogy Imre és Balás a másik Istvánnak László testvérének, kit 1506-ban a kézdi szék követeül mondtunk, fiai. Az 1584-ki említett oklevél szerint Balásnak fiai: Miklós és Ferencz. – Lászlónak Sándoron kivül fiai még Péter és István is. – Mihálynak Sándor fiának Andráson kivül fia még egy István is. László János fia Mátyás kir. alatt Bécs városa alkormányzójának iratik*.
Kállay U. ott.
Kállay id. h.
A nemzékrend végén András Lázár Borbála férje több birtokot pörösködéssel vesztett el, el is adósodott; végre a fejedelem iródeákját vervén meg, ezért is jószágvesztéssel lakolt. Brassó mellett esett el Székely Mózsessel 1603-ban és rokonaival Lőrincz, két János és Tamással. Ez András volt az, ki 1584-ben odahagyá bálványosvári sasfészkét, és lejött Torjára lakni, hol féktelenül üzé szenvedélyeit. Neje Lázár Borbála vallási buzgalmáról lett emlékezetessé. Ő volt az, ki midőn a fel-torjai templomot más felekezetbeliek el akarák foglalni, azt fegyverrel védelmezte. Ettől született Andrásnak fia Lázár, ki a kézdi székben al-királybiró volt, és 1630 junius 21-kén Nyujtódon és Gelenczén Mikesféle birtokot kapott adományban. † 1643. Tőle a leszármazás következő:
I. Lázár. † 1643. (1. Nagy Bora.).; Ilona (Cserey Ján.).; Borb. (Torday ifj. Fer.).; Judit. (Pünkösdy Mih.).; András. (Sándor Jud.).; Ferencz. (Zsidó Anna.).; Farkas †.; III. Lázár. (Kapi T.) a nemes ág. ; Éva (Diószegi Zsigmond.).; Lázár. (Gyulai Klára.; Judit. (Turi Mih.).; Lázár (Czobel Erzs.).; Lázár (Berzenczei Klára).; János.; Gyula.; Margit (Abafi Gáb.) II. Lázár †. Ferencz †. Mihály †. István † 1706. gróf. (Farkas Zsuzs.).; János (Vajna Kata).; Péter, báró lett. (Gr. Kálnoky Bor.).; János † 1773. (Mihálcz Zsuzs.).; Péter (Székely Anna).; Zsuzsa. (Gr. Haller János).; Pál. (gr Bethlen Borb.).; József. (Delkei Boros Anna.).; Miklós †. Gergely †.; Miklós. Zoltán. János.; László † 1770. (Székely Jul.).; József. (Apát † 1813.); István † 1794. (Henter Éva.).; Lázár (szül. 1784. Szeleczky Karolina.); Károly szül. 1815.; György szül. 1818. † 1848. (Gr. Haller Teréz.).; Sándor szül. 1820 jul. 18. (Strezow. Karolina.); Victor szül. 1833. Jun. 15.; István (Ugron Róza.)
A táblázat élén álló Lázárnak († 1643.) neje Nagy Borbála* Nagy Menyhért leányától – mint látható – egy csoport gyermeke volt. A legidősb közőlük András, kinek Ferencz fiától Farkas és Lázár az unokái. – Cserey mind a kettőt magvaszakadtnak mondja; Kőváry pedig Lázártól az Aporok nemesi ágát eredezteti; mint közölve van.
Cserey 35. l. Kőváry Frusinának nevezi. Cserey 2-ik feleséget is tulajdonit I. Lázárnak, de nem nevezi.
I. Lázárnak Nagy Borától is volt fia Lázár (II.) ez a kézdi szék alkirálybirája volt, 1661-ben Keménytől fogságot szenvedett. Apaffy ellen Béldi Pállal tartván, és a török udvarnál vádaskodván, családja levéltárát elveszté*. E II. Lázár magnélkül halt meg. Testvére István 1666-ban al-csiki al-kir. biró; majd Csik-gyergyó, Kászon főkirálybirája, kormányszéki tanácsos, kincstárnok és főhadvezér. Eszes, nagybefolyásu ember Apaffy idejében, a katholikusok nagy pártolója volt. Sok vagyont szerzett össze, s előbb 1693-ban báróságot, majd grófságot szerzett; de gyermeke nem maradt. Istvánnak testvéröcscse János Vajna Katától nemzé Pétert, ki Háromszék főkirálybirája, sok ideig Küküllő megye főispánja volt. Tanult férfiu, ki után több történeti becsü kézirat maradt. Ő szerzé ágának a báróságot 1713 január 5-kén*
Kállay id. h. 223. l.
Goth. freiherl. Taschenbuch f. 1857. – Kőváry 1712-re teszi hibásan.
Péternek János fiától származott ágán unokája ismét Péter, kinek killyéni Székely Annától fia Pál*. Ennek fiai elhaltak. Pálnak vagy igazabban Péternek testvérei Lajos (neje Szent Iványi Mária) András (neje: szonti Szonty Amália) és József, ki a családfán áll fiaival együtt.
Kőváry szerint, különben az id. Taschenbuch szerint ez is Péter.
A báróságot szerzett Péternek másik fiától Lászlótól unokája István tordai főispán s kincstárnok volt, meghalt 1794-ben. Nejétől Henter Évától fia Lázár szül. 1784 dec. 18. Egybekelt Szeleczky Karolinával 1814 sept. 11-kén, itélőmesterből 1824-ben lőn udvari tan. most cs. kir. kamarás és belső titk. tan. Bécsben él. Fiai: 1. Károly 1848 előtt kir. táblai ülnök, most cs. kir. kamarás, és a marosvásárhelyi törvényszék elnöke, a történeti buvárkodás kedvelője. – 2. György † 1848 nov. 3. Özvegye gr. Haller Teréztől egy leányka Etelka (szül. 1844 oct. 23.) maradt. – 3. Sándor cs. kir. kamarás, sopronyi főtörvényszéki tanácsos 1850-ben vette nőül Strezow Karolint (Str. Henrik orosz cs. tartom. tanácsos leányát), kitől gyermekei a) Gábor szül. 1851 april 12. b) Irma szül. 1855 aug. 7.
Czimere a családnak itten látható: a paizs udvarán korona fölött meghajlott kar, markában kardot villogtatva, a kar fölött csillag. A paizs fölötti sisakon ugyanaz*.
E czímer Apor Péternek (a ki báróvá lőn) egy 1708-ki oklevélen fekete spanyolviaszba nyomott pecsétéről van. L. Hevenesi Mss. F. F. F. F. XXV. 358. l. Különbözik a Kőváry által közlöttől, ott csillag helyett egyszerü kereszt van. A paizs udvara Kővárynál biborszin, mi magyar czímereknél ritkaság, itt a pecséthez hiven fehéren marad.
