Babindáli család. (Babindali.)
Babindáli család. (Babindali.)
Régiebb sarjadék, mely nyitramegyei Babindál faluból ered, és onnan veszi vezeték- és előnevét. E helységnek a XIII. század előtt azonban birtokában alig volt, legalább 1271-ben Babindáli Feteckfi Kozmáról lelünk okleveles emlékezetet*, ha csak ez nem volt őse e családnak. A XVI. század óta birunk a családról adatokat. Ezek szerint Péter 1525-ben élt, magát Kis-Surányi-nak is irá. Neje Forgács Péter leánya volt*. Ugyan ez idő tájban élt Babíndáli István, ki hogy testvérének Mátyásnak nyitramegyei babindáli ősi javait Kereskényi Tamástól vissza válthassa, egyéb részbirtokait azon megyében elzálogitja 100 ftért. Dubraviczky Jánosnak 1536-ban. Ezen utóbbi részbirtokok kiváltására később Istvánnak fia Bálint engedményt ád Babindáli Bertalannak és Gergelynek*. Ez utóbbi Gergely 1544. körül Bars megyében országos adószedő*. 1569-ben jelen volt a pozsonyi országgyülésen, és egyike a Dobó és Balassa hütlenségi perben összeült közbiráknak. András birt Nógrádban is, és Ludányról irá magát. Ez Perk, és Felső-Dovoránt átengedé Zongor Mátyásnak 1629-ben*. Fiai János és Miklós Nógrádban 1601-ben fordulnak elő*. Emlitett András özvegye ügyeinek elintézésére az országgyülés az 1649. 54. és 1655. 106-ik törv. czikkeiben a nádort utasitja. Lehoczky szerint a családnak Nógrádban csitári, és ludányi javai Osztrosics Istvánnak és utóbb az erdődyeknek adományoztattak. A család, mely mint látjuk Bars és Nógrád megyébe is átszakadt, a XVII. században tünt le.
Tud. gyüjt. 1833. XI. 45.
Lehoczky, Stemm. 17.
Sz. Benedeki Conv. Proth. C. 70. lap és Fasc. 93. Nro 17.
Budai lex. I. 99.
Lehoczky, Stemm. 17.
Prothoc. C. Neogr. 1601. 68. l.
