Battik család. (Sarudi).
A család Heves megyei Sarud helységről, – melyet most a szathmári püspökség bir, – irja előnevét. Nógrád megyében találjuk a családot már a XVII. század elején. Ekkor élt Battik Péter (1600-ban) Fülek várában katona. 1603-ban ellene Baksai részjószágáért, melyet a Baksa családtól zálogban birt, Mocsáry Gergely zálogos pört folytat*. Ez talán ugyan azon Battik János, kinek 1653-ban özvegye Beniczky Mária, ki már 1654-ben Fáy Gábor hitvese.
Proth C. Neograd anni 1603. p. 195.
Ugyan ez időtájban (1629-ben) él Battik Gergely, kinek nejétől Liberchey Fruzsinától fia Battik Péter, kinek neje 1653-től egész 1659-ig boldogházi Kiss Erzsébet*.
Sz. Benedeki Conv. Prothoc. P. P. p. 14.
Ugyan ez időtájban (1640. táján) él Battik Erzsébet, id. Galambos Lászlóné.
1617-ben Nógrádban Tőrincsen bir B. Mihály*.
Acta anni 1617. C. Neograd. archiv.
1669-ben B. János bir Apátfalván, él 1671-, 1684-ben is. 1694-ben özvegye Deáky Erzsébet.
1663–1670-ig előfordul B. Péter.
Gergely az 1663-ki, 1668-ki és 1684-ki nemesi lajstromokban. Birt Baglyas-allyán. Ez lesz azon Gergely, kinek neje hajniki Bezzegh Anna, Bezzegh Györgynek leánya volt, s ki után az osztatlan Földváry birtok részese lőn. Tőle nehány nyomon ily nemzékrend támad:
Gergely (Bezzegh Anna).; György (Lusinszky Anna); Ferencz. Péter.; Pál (Mariassy Rebeka).; György. 1755. Miklós. Sándor. 1755.; Mária (Szathmáry Miklósné). Erzse (Baloghné).;
A család nagyobb részint Pest megyében hivataloskodott. György 1639-ben. János 1640–1643. Péter 1662–1669-ig Pest megyei alispánok voltak. – Gergely 1672-ben Nógrád megyei alispán. Szintén e családból volt László, ki az 1705-diki és 1709-diki nemesi lajstromokban emlitetik. János e század elején él (1803-ban), ki a Dubraviczkyakkal Tápio-Szele végett pörösködik*.
Sz. Benedeki Conv. Prothoc. M. M. 516. l.
A család Nógrád megyében most is birtokos.
