Benkő család. (Árkosi).
Legtöbb ilynevü családot találunk Erdélyben a székely földön. Ősi fészkük Árkos, onnan származtak el Közép Ajtára és egyebüvé, és Kőváry szerint* ezen elszármazás a productiokor a legfelsőbb helyen is elismertetett. (Bécs, 1798. oct. 12.) E szerint az árkosi Benkő, közép-ajtai B., kis-baczoni B., al-torjai B. és nagy-solymosi Benkő családok, noha mind külön előnevet használnak, egy törzsből erednének.
Uj magyar muzeum 1853-ki I. köt 220. l.
Az árkosi és közép-ajtai Benkő család lakhelye leginkább Háromszék. E család elgtöbb irót termett a hazának. Benkő Máté Mikó Ferencznek követségében a török udvarhoz kisérője 1619-ben, érdekes történeti naplót hagyott maga után*. Mihálynak a bardóczi, később közép-ajtai ref. lelkésznek fia József született Bardóczon 1740-diki december 20-dikán. Meghalt 1814-ki* dec. 28-kán, halhatatlan érdemet szerzett magának Erdély történetére vonatkozó kinyomatott legnagyobb részben azonban kéziratban maradt munkái által.
L. életét Uj magyar muzeum 1853-ki I. köt. 241. l.
Horányi: Nova Mem. 394. l.
Miklós 1742-ben jezsuita lett, latin alkalmi beszédeket nyomatott ki*.
Horányi: Nova Mem. 394. l.
Sámuel hasonlóan katholizált, Magyarországba jött ki, és Borsod megye főorvosa lőn. Több orvosi munkát adott ki 1778-tól egész 1791-ig*.
Horányi: Nova Mem. 395–402. l.
Közpályán találjuk Györgyöt 1500-ban Háromszék főkapitányát. Mihályt, ki 1673-ban sepsi szék jegyzője, eleintén Tököly hive, majd a forradalom elleni hivatalnok, miért Rákóczytól elfogatott*.
Szirmay C. Zemplin not. hist 66. l.
A kis-baczoni Benkő család Maros-szék a hazája. Ebből Ferencz, szintén lelkész, és nagy-enyedi tanár, Magyar Mineralogiát adott ki 1787-ben. Fia Károly 1853-ban Csik, Gyergyó és Kászon multját és jelenét nyomatta ki. – Ferencz Maros-székben kir. pénztárnok, jelennen (1854.) adó-kivetési inspector.
Az al-torjai B. család Közép-Szolnok, a nagy-solymosi előnevü pedig Belső-Szolnok megyében lakozik.
