Eredetileg törzshelye Gömör vármegye, ezen megyében fekszik Füge helység, mely hajdan Fige, és Fighe-nek is iratott. A család neve pedig Chiato, Czato, majd Czatto változatokkal is fordul elő az oklevelekben. Gömör vármegyéből elszármazott a család Ungh, Ugocsa s több vármegyébe is.
Gömör vármegyében találjuk e nevet már a XIV. században, midőn Simon filius Chatou nem a legkedvezőbben emlittetik .
1597-ben élt Fügei Csató Imre, és birt Nógrád vármegyében, 1601-ben tiltakozik a megye előtt a kalondai dézma megtartása érdekében . 1616-ban Gömör vármegye küldi a kassai kamarai igazgatóhoz némely megrovások kiegyenlitése végett . Neje ráhói Jákóffy Orsolya 1600-ban osztozott Barbarith Dorottyával ráhói Jákóffy Péter özvegyével, mint ettől származott gyermekei gyámanyjával .
1610-ben birt Nógrád vármegyében Endrefalván fügei Csató Demjén .
Ugocsa vármegyében füghei Csató Gáspár 1693-ban szolgabiró, 1697–1709-ben másod alispán , 1715-ben országgyülési követ . Albert ugyanott 1673-ban esküdt .
1750-ben a fügei Csató család is többekkel együtt Ugocsa vármegyei Péterfalvára nádori adományt kap .
1787-ben Csató Ádám ungvári kamarai administrator, s egyszersmind m. kir. helytartósági tanácsos, kinek utódai Halmi mezővárosban és Turócz helységben birtokosok (1804.)
Ungh vármegyében 1794-ben a kaposi járásban alszolgabiró fighei Csató Pál, és járási al-adószedő fighei Csató Albert.
1605-dik év táján élt fügei Csató Péter, kinek neje lapispataki Segnyey Magdolna volt .
Ezek szerint – mint láttuk – a fügei Csató család Gömör, Ugocsa, Ungh és Nógrád vármegyékben volt kiterjedve, vagy legalább birtokos. Jelenleg pedig Bereg és Ugocsa vármegyében birtokos.
Összeköttetésben voltak-e, és miképen ezen családdal a következők, kiket még itt kell fölemlitenem, el nem dönthető, mert előneveiket sehol sem találjuk.
Csató Mihály, vagy mint magát aláirá Czató Mihály, már 1666-ban Nógrád vármegyében a Balassa Imrétől confiscalt Divény várában parancsnokolt , és mint eredeti levele mutatja, Wesselényi Ferencz nádor embere volt. Utóbb Wesselényinek lipcsei várában volt kapitánya, 1670-ben pedig april 16-kán Wesselényi Ferencz özvegye Széchy Mária által Murány vára kapitányául neveztetik, adván magáról hűség-kötelező levelet , de egyszersmind ez napon nevezett Széchy Mária Csató Mihály és neje Dávid Erzsébet Felicitas részére irja be (inscribálja) Gömör vármegyei Perlacz falut . 1677-ben Csató Mihályt már Bars vármegyei Léván találjuk, hol Liptay János zálog-levelét mint tanu irja alá. Czimere pecsétjén, melyen neve egészen kiirva „Czato Michael“ olvasható, a paizs udvarában egy álló vitéz, jobb kezében zászlót tartva, a paizs fölötti sisakon ugyanaz.
Ezzel egy családból származott, de sőt – ugy látszik – leánya volt Csató Anna Klára , 1. Kovács Istvánné, 2. kisfaludi Lipthay Ádámné (mintegy 1697-től 1710-ig), 3. gróf Oudaille Hubert Károly neje 1711-diktől. Ez is Bars vármegyében lakott, és 1715-ki február 7-kén Léván irta alá azon bizonyitványt, melyben tanuskodik arról, hogy Dúló Gergely özvegyétől Selmeczen követelvén bizonyos okiratokat, azoknak visszaadását nevezett özvegynő megigérte. E levélre nyomott pecséte teljesen megegyez a Csató Mihály előbb leirt pecsétével, s rajta „Csató Anna Clára“ körirat olvasható.
Ha e leirt pecsét-czimer a fügei Csató családéval – melyet nem ismerek – nem egyez, ugy – tekintve még egyéb körülményeket is – e két személy egy más ilynevü családnak ideszakadt ivadéka volt. Lásd csikdelnei Csató család.