Eredetét s nevét Szathmár vármegye Csenger nevü mezővárostól veszi. Elődei a XIII. században a szathmári vár jobbágyai voltak. 1239-ben Mátyás és Miklós a szathmári várnak jobbágyai Csengerből perelnek Ponyth főispánnal két ekényi föld iránt, egyesség utján Ponyth főispán az érdeklett földet nekik engedé, ők pedig Chengerben viszont egy telket adának *.
Szirmay: Szathmár várm. II. k. 129.
1330-ban Robert Károly király Chengery Péternek fiait Miklóst és Jánost a szathmári vár jobbágyság alól fölmentvén (eximalván), azon vármegyei Reszege helységet nekik s társaiknak királyi adományban adá *.
Szirmay: Szathmár várm. II. k. 27.
Zemplin vármegyében élt 1634-ben Csengery István*, és ezen vármegyében birtokos a család Zomborban és Szürnyeghen *.
Szirmay: C. Zemplin not. top. 55.
Szirmay C. Zemplin not. top. 158. 238.
Csengery Ferencznek fia József született 1795-ben Vilyben, Abauj vármegyének Zemplin felé fekvő szélén. 1824-ben Sáros-Patakon a világtörténet, oklevél-isme tanára lőn. Meghalt 1850-ki aug. 18-án. Önálló müve: Az egyetemes történettudomány vázlata. S.-Patak, 1834. *.
Danielik: Magyar Irók II. köt. 64.
A család egyik ágának lakhelye Bihar vármegye. E megyében született Csengery Antal 1822-ben Nagyváradon, hol atyja jeles jogtudós és keresett ügyvéd volt. Csengery Antal szerkeszté 1845-től 1849-ig a „Pesti Hirlapot“; jelenleg a „Budapesti Szemlét.“ Irt több jeles munkát. Mint legjelesb iróink egyike ismeretes *.
Életrajzát l. Ujabb ismeretek tára II. k. 252. l.
Csengeryek vannak Borsod vármegyében is, hol Bódva helységben bir Csengery József *.
Fényes: Geogr. szótár I. köt. 143. l.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.