Dercsényi család. (Dercsényi, báró).
Dercsényi család. (Dercsényi, báró).
E család állitólag azon régi magyar családból származott, mely Alsó-Magyarországon 1072. óta Fejér név alatt ismeretes, és mely a mohácsi vész után a Szepességre menekülvén, ott Weiss név alatt telepedett le, és ott 1687-ki sept. 27-kén I. Leopold által nemesi oklevelet nyert. A nemesség-szerzőtől kezdve a család leszármazási rendje ez:
Weiss N. 1687. nemes.; János kir. tanács. 1792. kapja Dercsényt. † 1837. (Kazinczy Julia); Pál báró szül. 1797. † 1843. (B. Geymüller Henrika); János báró szül. 1802. cs. kir. udv. tan. iró. (B. Eichhoff Erzse); Henriette sz. 1825. jul. 17.; János szül. 1827. aug. 13.; Klára szül. 1829. máj. 9.; Rudolf szül. 1834. april 22. főhadn.; József szül. 1844. nov. 13.; Adalbert szül. 1847. dec. 16.
A nemesség-szerzőnek fia Weiss János kir. tanácsos 1792-ben Dercsény helységet kapván kir. adományban, neve is Dercsényi-re változtatott. Mint a Beregh megyei timsó-bányák felfedezője örök hirt szerzett. Meghalt 1837-ben.
Fiai Pál és János 1839-ben mart. 21-kén magyar báróságra emeltettek.
Pál szül. 1797-ki april 9-kén, 1824-ki oct. 9-kén nőül vette báró Geymüller Henriettet (ki szül. 1805. jul. 17.) Pál meghalt 1843-ki dec. 18-kán. Legifjabb fia Rudolf a cs. kir. Radeczky huszár-ezredben főhadnagy.
János szül. 1802-ki oct. 6-kán Tokajban. Hivatalos pályáját a kir. ügy-igazgatóságnál kezdte. 1827-ben számfölötti igazg. ügyésszé, 1830-ban Bécsben az udvari kamaránál udvari titoknokká, 1834-ben valóságos udvari tanácsossá, 1836-ban a temesi kamarai igazgatóság elnökévé neveztetett. Sokat utazott, és irt a Hitbizományokról, a Nevelési rendszerről * stb. 1848-ban kilépett az államszolgálatból, s nyugalomra vonult. Nejétől báró Eichhoff Erzsétől, (E. Józsefnek a bécsi pénzügyi osztály egykori elnökének leányától) ki 1819. sept. 10. született, és kivel 1838-ki oct. 18-ka óta él házasságban, két gyermekét a táblázat mutatja.
Ferenczy és Danielik Magyar Irók l. 100. l.
