Dudich család. (Horehoviczi).
Dudich család. (Horehoviczi).
Történeti hirre emelte e családot horehoviczi Dudich András, ki 1533-ki febr. 16-án Budán született. Papi pályára lépvén, 1561-ben tinini püspök, és a tridenti zsinatra a magyar clerus egyik követe volt, és ott többi közt a papok nősülését sürgeté. Latin ékesszólását, szép eszét itt is bámulák. 1562-ben csanádi, 1563-ban pedig pécsi püspök lőn. Később a papi élet elől elvonulva, egy lengyel nővel Strasz Reginával kelt egybe, és lengyelországi Smigla városban – melyet megszerzett – telepedett meg. E neje holta után másodszor Zborovszky Erzsét vevé nőül, és Szileziába költözött. Meghalt 1589-ki febr. 23-án, kora 56-dik évében; eltemettetett Boroszlóban (Breslau) a sz. Erzsébet templomában. Az ausztriai házhoz és annak érdekeihez mind végig hűségben maradt *.
Weszprémi Succ. Medicorum Hung. Biographia Cent. I. pag. 33.
Atyja Jeromos ifju korában hadban esett el. Anyja a velenczei nemes Sbardellati családból eredt. – Nagyatyja Dudich Jakab II. Ulászló király udvari tanácsosa volt *. A leszármazást igy tüntethetni fel:
Weszprémi Succ. Medicorum Hung. Biographia Cent. I. pag. 33. L. Czwittinger Specimen H. Litt. Horányi Mem. Hung. I. 547.
Dudich Jakab kir. udv. tanácsos.; Jeromos (Sbardellati N.); András püspök szül. Budán 1533. † 1589. (1. Strasz Regina. 2. Zborovszky Regina)
Legujabb időben is találunk e névre. Dudich István 1829-ben „Nomenclator operis Tripartiti“ czimü munkát adott ki. Ennek czimere kék mezőben jobbról balra rézsútos vörös csikolat, melyen három rózsa látszik. A paizs fölötti sisak koronáján egyfejü sas áll szétterjesztett szárnyakkal.
