Kereskényi család. (Kereskényi)
Kereskényi család. (Kereskényi)
Kis- és Nagy-Kereskény helység van Hont vármegyében, Alsó- és Felső-Köröskény pedig Nyitra megyében fekszik. Ugy látszik, mind két helység egy törzsü családnak köszöni lételét, a család nevét is a leggyakrabban felváltva Kereskényi és Köröskényi-nek is olvassuk; lehet, hogy ez utóbbiban hangzó ö betü a tót ajk által léptetett ez e helyébe.
A család régiségét mutatják következő adataink.
1520-ban Kis-kereskényi László és fia Mátyás nagy-kereskényi malom részét és malonyai birtokát zálogitja el ilméri vagy szapolyai Horváth Bertának *.
Sz.-benedeki Convent. fasc, 1. nro 56.
A nyitrai ágnak következő leszármazási tábláját * adhatjuk; ennek törzse Köröskényi máskép Olasz Benedek volt, kitől igy sarjadztak le:
Geneal authent. tom. II.
Benedek; Péter; Gáspár; György; Benedek nótáztatott.; András (n.-emőkei Török Fruzsina); Miklós.; Ilona. (Lapos v. Köröskény György); László.; Pál.; György.; Ilona 1649. (Radovics Péter); Anna (Török Istv.); Zsigmond.; Mihály.; 2 leány.; Miklós.; Ilona (Erney Lukács).
1595-ben Radovics Péter és a Köröskényi család barátságos egyességre lépnek bizonyos nagyobb hatalmaskodás végett a nyitrai káptalan előtt.
1603-ban Kereskényi János és Anna a nyitrai káptalan előtt kölcsönös bevallást tesznek.
1649-ben Kereskényi Ilona nagy-emőkei birtokát elzálogitja Erney Lukácsnak, vejének.
1699-ben Kereskényi András magvaszakadtán Kereskényre nézve a Kereskényi család uj nádori adományt visz.
1665-ben Kereskényi László ellentmond többekkel leszenyei Nagy Ferencz beiktatásának nyitramegyei cserenyei kastély, Nagy-Bisztricsén, Felfalu, Kis-Ugrócz helységre nézve *.
Sz.-Benedeki Conv. Fasc. 24. nro 33.
A Kereskényi családot már régiebb időtől látjuk több vidékre elszéledve; igy
1570-ben Kereskényi Györgynek neje Gyallai Priska Komárom megyei Gyalla pusztabeli birtokát elzálogitja Gyallay Pálnak *.
Fényes Komárom várm. 123.
1722-ben Kereskényi György Fekete Györgynek adott csúzi jószágokért óvást tesz *.
Fényes Komárom várm. 121.
Kereskényi Gábor 1676-ki febr. 27-én született Liptó megyében. 1691. oct. 21. a jezsuita-rendbe állott, 1709-ben beesküdött, és tanár lett. Meghalt Nagyszombatban 1714-ben.
Liptó megyén kivül Árva megyébe is kiterjedtek, hol Kereskényi László 1715-ben ügyvéd; K. Mária 1734-ben, Csaplovics György napája volt.
Trencsin megyében már 1688-ban a báani járásban találjuk. 1728-ban Gbelánban lakozott a család a nemesi összeirás szerint.
Zemplin megyében az előbbkelő és czimerleveles családok sorában is találjuk e nevet *. 1670-ben Gáspár Czéket gyujtá fel, midőn ott negyven rabló végeztetett ki *. E század elején birtokos a család Zemplinben Lasztoméren *.
Szirmay C. Zemplin. not. top. 107. 113.
Szirmay C. Zemplin. not. top. 304.
Szirmay C. Zemplin. not. top. 376.
E század elején Kereskényi Gábornak Fábry Annától leánya Éva, Pálma Józsefné volt.
Köröskényi Köröskényi Lajos 1787-ben a zágrábi kerületben tartományi biztos volt.
A család-név kétféleképen is adatott, a mint t. i. egyik másiknak nevét itt ott irva találtuk.
Czimerük (pecsét nyomán leirva), a paizs kék udvarában hátulsó lában álló oroszlán, hármas kinyilt rózsát tartva. A paizsfölötti sisak koronáján férfi kar könyököl kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
