Komáromy család. (Belényesi, borbereki.)
Komáromy család. (Belényesi, borbereki.)
Erdélyi család, mely – ugy látszik – Bihar megyei Belényes-ről származék be Erdélybe.
Komáromy András Báthori Gábor híve, ennek emgöletésekor szintén sebet kapott, de kigyógyult *. Később Fogarasban lakott *.
Bojthi Gásp. Engelnél 357.
Kemény János önéletirása, kiadta Szalay L. 205. l.
Belényesi Komáromy Ferencz 1660-ban Várad védelmében a kapu és torony őrzésével bizatott meg *. Tán ennek fia János, ki Teleki Mihály titoknoka, 1687. febr. 13-án Erdélyben honfiusitatik, és Apaffytól Borbereken adományt kap *. Utóbb Zernyestnél fogságba esik. A család azonban jobbára Belényesi előnévvel él.
Szalárdy Siralmas krónika 539.
Kőváry Erdély nev. cs. 259.
Jánosnak utódai több ágazatra terjedtek el. Kőzűlök Sándor 1794-ben alsó Fejér vármegye alszolgabirája.
Lajos 1815-ben alsó Fejér várm. alszolgabirája, és ugyanekkor Lajos Kolos megyében árvaszéki ülnök. Sándor 1815-ben Parajdon só-ellenőr.
Zsigmond 1815-ben felső Fejérben árvaszéki ülnök.
Nevezett Lajosnak, ki testvérével Sándorral Borbereken birt fia Domokos adó-iró biztos 1837. tájban.
Nevezett Sándornak fia Ferencz Marosvásárhelyen szül. 1823. dec. 27-én. 1848-ban az irodalmi térre lépett, és nehány regényt irt és adott ki *.
Danielik Magyar irók II. 153.
István Felső-Fejérben 1848-ban szolgabiró. Lajos ugyanott táblabiró; nővére Klára özvegy Csernátoni Antalné N.-Enyeden.
Sándor árvaszéki ülnök Küküllőben 1836. tájt.
