Mikó család. (Oroszfáji.)

Full text search

Mikó család. (Oroszfáji.)
Régi család, mely előnevét Kolos vármegyei Oroszfájától vette.* Ismert törzse oroszfájai Mikó Balás, Bogáthi Balás özvegyét, Apaffy Magdolnát vette nőűl, ki a XV. század elején született Apaffy Mihály vajda maradéka volt.
Benkő-nél „Oroszfalva“ olvasható „Oroszfája“ helyett; Oroszfája pedig volt és van Kolos vármegyében a nagy-nyúlasi járásban.
Balástól kezdve a család leszármazási fája* következő:
Hodor Kár. Doboka várm. 178. s köv.
I. Balás † 1573. (Apaffi Magdolna.); János † 1599. (Czári Anna.); I. Ferencz (Gávai Katalin.); I. MiklósI. † 1678. (Kapturi Margit.); István † 1643. (Kabos Zsófia.) †; Gábor † 1623. (Anna.); Zsigmond † 1657. (Almádi Angleta.); II. Miklós † 1680. (Havasallyi Klára.); Judit (Kászoni Miklós.); Borbára (Szentei István.); II. Ferencz † 1703. kör. (Papp Zsófi.); Druzsa (Szent-Iványi Samu.); Mária (Bakó Pál.); I. László 1690. elesett (Tar Erzse.); Zsuzsi (Kászoni György.); II. László. †; Klára.; II. István † 1725. (Székely Klára.) † 1699.; II. Gábor. †; Kata (Simonffy Mihály.); Erzse (1. galgói Rácz János. 2. Eperjesi Sám.); Klára (Almádi István.); Bora 1720. k. (tink. Macskási János.); József.; II. Balás.; Krisztina.; Éva.; Anna.; Erzsébet.
A család régebben Kolos és Doboka vármegyében volt birtokos. A törzsnek fia János 1599-ben a Nester mellett esett el, midőn Mihály vajda az Erdélyiekkel Moldvába ment volt. Zsigmond Lengyelországban esett el a csatatéren.
Gábort 1623-ban saját alatvalói ölték meg a nagy-nyúlasi határban.
I. Miklós 1658-ban családja leszármazását írta le, melynek ily czíme van: „Genealogia, melyet írt néhai oroszfai Mikó Miklós igazán és valóságosan hogy megtartassék örök emlékezetre; írta pedig Anno 1658. die 7-ma mensis martii.“
A följebb közlött családfa, melyet a leány-ági utódok 1827-ben Kolos megye előtt mutattak fel, – nem mutatja fi-ágon jelenkorig a leszármazást. A családnak most is élő férfi ága leginkább Csik, Gyergyó székben lakozik, és úgy látszik, a táblán látható II. Istvántól veszi származását. Tagjai közűl időnkint többen állottak a tisztviselői pályán, így László 1771-ben Gyergyó fiókszéki főjegyző, 1796-ban első törvényszéki ülnök, ugyan ott János 1796-ban főjegyző. 1809. 1810-ben János törvényszéki ülnök. János, István 1827-ben gyergyói törvényszéki ülnökök. Gyergyó Alfalu érdekesebb birtokosai között leljük az ujabb időben Mikó Istvánt és Mihályt; ez utóbbi 1841–47. Gyergyóban alkirálybíró. 1848-ban Pesten a nemzet-gyűlésen Csikszék képviselője. Az erdélyi három nemzet alkotta országgyűlesen a szász nemzetet figyelmeztetni kivánta gr. Széchenyi István szerint arra, hogy „a politikai világban is semmi helyt nem áll, hanem minden föl, vagy lefelé megy.“ A forradalom után (Hodor szerint csak e nyilatkozatért) fogságot szenvedett.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi