Pasztorovics család. (Ivasováczi mkép gudováczi Sáfár).
Pasztorovics család. (Ivasováczi mkép gudováczi Sáfár).
Más neve Sáfár volt. Sáfár Istvánt találjuk Zsigmond király korában, midőn 1430-ban a hussiták ellen ötven emberből álló banderiumot kellett állitani.* Ennek valószinűleg unokája ivasováczi Pasztorovics János 1527-ben tett végrendeletet, melyben Kata nevű nejének s gyermekeinek hagyá mindenét.*
Fejér, Cod. dipl. tom. X. vol. 7. p. 261.
Az eredeti hártyára irt végrendelet, mely a kisfaludi Lipthay család levéltárában van.
Sáffár János 1560. jun. 2-án I. Ferdinand királytól Hont megyei Teszér és Udvarnok helységre, Teszéren kőből épült curiájára, továbbá Bars megyében fekvő Ujfalu, Trencsin megyei Protha és Nógrád vármegyei Halászi helységekben fekvő részbirtokra nyert kir. adományt.*
Fasc. VI. nro 28. a Lipthay cs. levéltárában.
Sáfár Jánosnak első neje Feythwar Margit volt, kinek végrendelete folytán a Ghyczy Józsa, és fia István ellen folyt perben itéletet nyert 1579-ben.* Ezen első neje halála után nőül vette kisfaludi Lipthay Annát, kitől Miklós és Pál (s tán György) fiai maradtak. Sáfár János 1586-ban már nem élt, a midőn özvegye egyik fiával Egerben lakott.*
Fasc. XVII. nro 876. a Lipthay cs. levéltárában.
Fasc. XVII. nro 874. a Lipthay cs. levéltárában. L. Nagy Iván K. Lipthay család nemzékrende. XVI. lap.
Pál élt még 1629-ben is, s valószinűleg benne a Pasztorovics család kihalt.
