Paulovicz család. (Kis-jeszeni.)
E család egyik ágazatáról már a Jeszenszky család ismertetésénél e munka V. köt. 342. lapján értekeztünk; nevezetesen azon ágról, mely bárha szintén Paulovicztól ered, kis-jeszeni Jeszenszky-nek iratik, nemesi bizonyitványa szerint a Paulovicz név csak a néptől ragasztatván reájok Turócz vármegyében ősi fészkökben.
Az itt közlendő adatok szerint azonban a kis-jeszeni ág valamint czímerre, úgy eredetre nézve is a nagy-jeszeni Jeszenszky családtól különbözőnek tünik fel. Ugyanis a kis-jeszeni Paulovicz (igy) család törzse Mihály volt, ki Jámbor Ádám nevű öcscsével 1521-ben Turócz vármegyében Kis-Jeszen nevű helység fele részére kis-jeszeni elő névvel, II. Lajos királytól adományt és egyszersmind az alább következő czímert nyerte.
Ha a fenebb nevezett Mihály vagy Miklós már csak ugyan az 1521-ik oklevélben Paulovicz néven fordúl elő, úgy nagyon természetesen már előbb ennek atyja vagy valamely Pál nevü őséről ragadt e név a családra, holott eleddig azon véleményt tápláltam, hogy a család régiebb neve Jeszenszky volt és a Paulovich név csak is a XVII. század táján azon Mihályra alkalmaztatott volna először, kiröl e mű V. köt. 342. lapon mondók, hogy Paulovicznak is neveztetett, igy említvén azt a Turócz megyei 1753-ban kelt nemesi bizonyitvány is.
Bár miként eredt legyen a Paulovicz név, bizonyos az, hogy a család egyik ága Turócz vármegyéből Veszprém vármegyébe nevezetesen Mihályházára telepedett, állitólag a XVII. század elején; valósággal Veszprém vármegyébe találjuk a XVIII. század elején kis-jeszeni Paulovicz Mihályt, ki Turócz vármegyétől 1717. évi febr. 22-én nyert nemesi bizonyitványát Pápán 1739. jun. 6-án hirdetteté ki. E Mihálynak fia lehetett Paulovicz I. András, kinek fiai Pál, Mihály és László Veszprém vármegyétől 1751. febr. 18-án nyertek nemesi bizonyitványt.
Fenebb nevezett I. Andrásnak említett három fián kivül a Békés megyéből nyert családfa szerint még András és József nevű fiai is voltak, ki ama 1751-ki Veszprém megyei nemesi bizonyitványban nem említetnek és igy csak is 1751. után születtek, vagy értek törvényes korba.
I. Andrástól kezdve a családfa következőleg sarjadzott le:
«» I. András 1717.; Pál 1751.; Mihály 1751.; László 1751.; II. András (1. ns Szőgyényi Mária. 2. ns Viasz Erzse); József; Sándor.; András.; István; Biharban.; 2-tól József szül Pesten 1754. Békes várm. főszbiró (Pethes Mária); Erzse.; Anna.; Kata.; Gábor sz. 1800. dec. 20. (Stummer Krisztina); Mária sz. 1802.; Karolina sz. 1805. (Pethes Imre Árokszálláson); József sz. 1808. † 1853. volt őrmester.; Ilka sz. 1833. (Fonagy Károly); Béla sz. 1839.; Ida sz. 1844.
Az e családfán álló II. Andrásnak két neje volt; 1. Ns. Szögyényi Mária 2. Ns. Viasz Erzse, kitől fia József szül. Pesten 1754. febr. 14-én; törvény tudományt végezvén, Békes megyében, hol nemességét 1777. évben kihirdetteté, mint megyei aljegyző nyert alkalmazást a Józsefi rendszer alatt, utóbb pedig sok ideig Békes megyének főszolgabirája volt. Meghalt Szarvason. Nejétől Pethes Máriától két fia s két leánya maradt. Egyik fia József volt őrmester nőtlenül halt meg 1853-ban; másik élő fia Gábor (szül. 1800. decz. 20.) letévén az ügyvédi vizsgálatot, Békes megyében esküdti hívatalt nyert 1826-ban; utóbb szolgabirói czímmel ruháztatott fel. 1837-ben a gróf Wencheim és Szentgyörgyi Horváth családok főügyésze, s nevezett megye táblabirója lett; s ez utóbbi minőségben törvényszéki biráskodásban is részt vett 1849-ig. A forradalom utáni ideiglenes állapotban a cs. kir. megyei törvényszék elnöke lett, melyet a másik ideiglenes szervezkedésig folytatott is, azóta pedig mint ügyvéd s több uradalom jogigazgatója Gyulán tartja lakását. Nejétől Stummer Krisztinától gyermekei: 1. Ilka (szül. 1833. oct. 2.) Fonagy Károly erdő-gyaraki birtokos neje. 2. Béla (szül. 1839. máj. 6.) a Békes-Csanád megyei cs. kir. főnökségnél volt irodai gyakornok; és 3. Ida (szül. 1844. aug. 19-én.)
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló férfiu, ki jobb kezével feje felett egy ütésre készült fejszét tart, másik kezével a mezőn iramlása közben megragadott dámvadat tart.
A kis-jeszeni Paulovicz család azon ágából, mely protestans vallású, s melyről e munka V. köt. 342. lapján volt említés, a szintén ott emlitett Mihály Turócz megyei jeszeni születés, tudós evang. lelkész volt, ki 1670-ben Vittebergában egy tudós vitatkozást is tartott, a sz.-mártoni iskola igazgatója lévén, 1675-ben a protestansok üldözésekor a pozsonyi vész-törvényszék elé állítatott s vallásához rendületlen ragaszkodása miatt gályára itéltetett.