Rákóczy család. (Rákóczi.)
Előbb Zólyom, jelenleg Hont vármegyében van Rákócz helység a selmeczi út mellett fekvő Németi helység szomszédságában. Itt bir és innen vette nevét ezen nemes család, mely jelenleg Hont, Nógrád, Pest megyében él. Gyöke Jakab de Láncz a XVI. században kapta az emlitett rákóczi földet («»peres terram Deutsch azaz Németi helység mellett), és ott Rákóczy Sándor, 1861-ben Hont megyének választott főszolgabirája, most is birtokos.
Czímerök – mint itt látható – a paizs kék udvarában rák, tagjait kiterjesztve; a paizs fölötti sisak koronáján férfi kar könyököl, kivont kardot tartva.*
XVII. és XVIII. századbeli több pecsét nyomat szerint és után. A rák czélzásképen a Rákóczy névre utal.
Előttem ismeretes, s mintegy a XVII. századtól kezdve, a család származási táblája* következő.
Lásd Wagner Tab. geneal. tab. XLVIII. Tán e kötet végén egy terjedelmesebb, teljesebb családfa lesz közölhető a családról.
Rákóczy János 1630. körül (Géczy Zsuzsa); Éva (Podmaniczky András); János; Gábor; László; János; János; Mihály; Mária 1728.; János (Ajtich Horváth N.); Sámuel Rákóczon †; Sándor 1786. barsi és zólyomi táblabiró (Vághy Anna); Ádám Pesten ügyvéd †; László †; Sándor (1. Szalay Erzse 2. N. N.); Anna (Plachy Samuel); Mária (Hajtmann N.); 1-től Sándor; 2-tól Ferencz; György (Rákóczy Klára); Endre Pest v. főügyész † 1842. sept. 6. (1. Viczián Zsuzsi 2. Richter Anna); 1-től Erzse; János Pest v. főjegyző 1861. (Rutkay Teréz); Aladár; Zoltán; Sándor lak. Rákoczon Hont várm. főszolgabiró 1861.; Karolina (Spech János); Teréz
A most élő ág Mihálytól jő. Ennek fiai közűl egyik János, kinek ága Nógrád megyében él, másik fiának Sándornak Vághy Annától fia Endre Pest megyének volt főügyésze, meghalt 1842. sept. 6-án kora 51. évében, első nejétől maradt leánya Erzsébet; másik fia György, kinek Rákóczy Klárától négy gyermeke maradt, ezek közűl János Pest megyének 1848. előtt is már jegyzője, 1861-ben ismét választott főjegyzője. Testvére Sándor, ki az ősi fészekben Rákóczon lakik, Hont megyének volt 1861-ben főszolgabirája.
E családból volt Mátyás is, kinek ivadéka így áll:
«» Mátyás 1616. (Domaniky Magdolna); Imre kitől a Rákóczy cs.; László 1642. (Csúthy Anna); Orsolya (Lithomericzky Dániel); Judit (Korponay Izsák)
Valószinűleg e táblán álló Imrének fia volt János, kitől az előbbi táblázat jő le.
Imrének testvére László feleségűl birta Köteles Sámuel özvegyét, Csúthy Annát, ki 1642-ben alsó-sipéki zálogos birtok része miatt perelt Bory Judit ellen.*
Sz.-benedeki Convent Fasc. 81. nro 18.
Rákóczy Pál élt 1672-ben, kivel Gyürky Gábor bizonyos szerződésre lépvén, azt az említett évben Gyürky Gáspár vissza vonta.* E Pálnak volt fia Mihály, ki nejével Gyürky Katalinnal együtt 10 tallérral kielégiti Rákóczy Mária követelését.* E Mihálytól származik a Rákóczy család kath. vallású azon ága, melyből a táblán álló Györgynek neje Rákóczy Klára eredett; a család másik ága protest. vallású lévén.
Ugyan ott Protoc. Q. pag. 300.
Ugyan ott fasc. 135. nro. 24.
A Nógrád megyei 1684. évi nemesi lajstromban eléfordúl Rákóczy István. Az 1709. évi nemesi összeirásban R. Mátyásnak özvegye mint szegény jelöltetik. 1711-ben Ferencz és Sándor azok sorában voltak, kik honn maradtak és a császári hadsereget várták. 1755-ben Nógrádban a kétségtelen nemesek közé írattak: Ferencz, továbbá Antal, István és András.
Ugyan e családból származott, de helyét a táblázaton kimutatni nem tudjuk azon Rákóczy Menyhértnek, kinek nejétől Luka Zsuzsannától leánya Rákóczy Zsuzsanna, előbb Koncz Gábornak utóbb Gonda Mihálynak volt hitvestársa.*
Tán e kötet végén e családról teljesebb tábla lesz közölhető.
