II. István 1678–1685-ben Ugocsa vármegye jegyzője volt, és többször fontos ügyekben bizatott meg követséggel. Első felesége volt balogi Szabó Mária, kiről gyermekei IV. Pál, Mária Jéke Zsigmondné, Bora Kerekesné; és második neje volt Kölcsey Judit, kitől leánya Éva, Tolnay Györgyné lett.
IV. Pál szolgabiró volt 1717-ben az utolsó tatárfutás alkalmával, a midőn családját a Halmi tamás-várallyai szőlőhegyek-mögött fekvő erdőségekbe szállította, maga udvarát rendezve, lőháton hátul maradt, midőn már menekvő utjában s a szomszéd helységek füstölögnek, veszi eszébe, hogy leveles ládáját ott felejtette; – vissza megy, irományai egy részét elássa, javát zsákba tömi, s nyergébe veti, de utjában egy odvas fába dugja, és úgy tér meg családjához. A tatárok elmenetelével hiába kereste Ráthonyi az odvas fát és leveleit, nem birt reá akadni; utóbb is a vármegye hajtatta meg az erdőt, és úgy akadtak az okmányokra. Felesége Pap Julianna volt, leánya Pap Mihálynak, ki Rákóczy kapitánya és huszti kapitány volt. Ettől a táblán látható öt gyermeke közűl említendő.
I. Gábor, kinek neje matolcsi Bíró Erzsébet volt, gyermekei: Mária Nagyiday Jánosné, II. Gábor, I. József és István 1775-ben; ezek közűl a két középsőnek voltak gyermekeik.
II. Gábor Terjényi Katától nemzé III. Gábort és Annát Decsi Ferencznét, ki elhalt magnélkül 1782-ben.
III. Gábor neje volt Uray Mária, ettől gyermekei: Gergely, volt megyei tiszti-alügyész, elhalt nőtlenül; Polexina mint hajadon, élnek még Alajos (kinek neje Tóth Magdolna) és Ferencz.
I. József fiatal korában katona lett, és Török tábornok segédje volt, meghalt ifjan 1768-ban. Nejétől Darvai Darvay Erzsébettől fia II. Péter 1830-ban Ugocsa vármegyének főszolgabirája volt. Meghalt 1835-ben. Hitves társa csokályi Fényes Krisztina volt; kitől négy leányán kivűl négy fia volt: Lajos, Károly, Imre, ez utóbbi magnélkül halt el, és Bertalan, ki nejétől Tisza-Ujhelyi Juliától elválván, nőtlen maradt, 1848-ban a megyei önkénytes században szolgált.
Lajos 1830-ban az országgyülésen báró Perényi János képviselője (absentista), 1833–40-be uti inspector, 1841–1843-ban alszolgabiró, 1847-ben a Tiszaszabályozás igazgatója, 1861-ben országgyűlési képviselő volt Ugocsa megyéből. Első neje mező-telegdi Csanády Eszter, (kitől törvényesen elvált) ettől gyermekei: Ilona Dömők Elekné, Dezső, Sándor, Balás, Jenő, Sándor, ki 16 éves korában szép reményekkel szállt kora sírjába. Második nejétől szentiványi Gaal Esztertől gyermekei Béla, és Berta.
Károly 1842–47-ben Szatmár vármegye szamosközi járásában alszolgabiró, utóbb Ugocsa megyébe visszaköltözött, 1848-ban a megye a rögtöni biróság elnökének nevezte, e téren a forradalom érdekében tett működéseért 1852. évben nyolcz évi várfogságra itéltetett, melyből Józsefvárban két évet szenvedett, s aztán hazabocsáttatott. Neje Szentpáli Mária kitől a táblán látható gyermekei közűl Ákos 1861-ben Ugocsa megye alkotmányos szolgabirája volt.