Bornemisza családbeliek.
Bornemisza családbeliek.
Még egy sereg Bornemiszát ismer történetünk, kiknek családi eredetüket, összeköttetéseiket nem ismerve, minden vérséges viszony igénylése nélkül e czikk alá kell helyeznünk.
Bornemisza Bálint 1447-ben aláirta Hunyadi János kormányzóságáróli végzést*.
Pray Annal. III. 61.
Bornemisza György főember meghalt Pozsonyban, 1552. február 13-kán*.
Kovachich Scriptor. Minor. I. 92. Oláh Miklós Érsek jegyzése.
Bornemisza Sebestyén Lippánál harczol Nádasdy Tamás alatt 1551-ben*.
Pethő Gergely Krónikája 114. lap.
Bornemisza Farkas Izabella egyik tekintélyes hive Bethlen várában Dobó és társai által ostromoltatik, és föladásra kényszerittetik 1553-ban*.
Bethlen Wolph. I. 553.
Bornemisza Gergely 1561-ben szepesi és jászói prépost, 1563-ban nov. 19-kén* csanádi püspökké neveztetik, 1572-ben váradi püspök lőn. Királyi tanácsos is volt. 1582-ben a nagyszombati fölebbezési törvényszék ülnöke*. Meghalt 1584-ben.
Codex Széchenyian. Mss. tom. X. a Nemz. Muzeumban.
1582-ki IV. törv. czik.
Bornemisza Miklós magyarországi Tisza vidéki dús nemest megölik a hajdúk 1603-ban*.
Bethlen Wolph. V. 295. 323. l.
Bornemisza Boldizsár erdélyi főnemes*, Rudolf király hive, és Basta embere, ki Szebenbe küldi őt rendekhez 1601-ben. Nem hajolván Székely Mózseshez, 1603-ban javait földulatja Gyerőfi János. Később 1604-ben Bocskaihoz tér át. 1607-ben már tanács-úr és Fejér vármegye főispánja, midőn fejedelmi egyezés mellett birtokot cserél brassói Herser Jánossal*. Rokona Bornemisza Mátyás 1604-ben Sármasághinak fogságbóli kimentésén fáradozik*.
Bethlen Wolph. V. 51. 131. Non tam ope, quam virtute Familiae praepollens. – Bethlen Wolph. V. 321. és VI. 229.
Kállay id. m. 236.
Bethlen Wolph. VI. 31.
Bornemisza Péter Pozsony vármegyei Detrekői evang. lelkész nemesi eredetéről nincs adatunk, de mint az irodalom embere megérdemli fölemlitését hittani magyar munkáiért. 1584-ben irta Predikáczióit*. Hasonlókép jő tekintetbe
Horányi: Mem. Hung. I. és Nova Memoria 542.
Bornemisza Tamás budai polgár, ki 1541-ben Budát Ferdinand kezére igyekezett keriteni. Budának török kezébe kerülése után Ferdinand kegyelméből élősködött. Irt Buda elestéről egy emlékiratot*.
Magyar Történelmi Emlékek a Magyar Akademia által. Pest, 1857. III. kötet 193–204. l. Kiadta előbb Podhraczky József is: „Két magyar krónika“ czim alatt. – Az előbbi munka előbeszédében lásd XII. lapon is. L. Révai de Sacra Corona Schwandtnernél II. 463. 727.
