Borosnyai Nagy család.
Borosnyai Nagy család.
Valamint a fölebbi, ugy ez is háromszéki család; s ugy látszik tulajdonképen vezetékneve Borosnyai; – a Nagy nevet (mint a fölebbi a Lukács-ot) csak családkülönböztetés végett vevé föl, azonban legtöbbnyire a család tagjai sem irák ki, hanem csak az első betüt, például: Borosnyai N. János. Az is lehet, hogy eredetileg a két család egy törzsnek sarjazata.
E család is a lelkészi, tanári pályán szerepelt, és mint reform. lelkészek kapós és ügyes halotti szónokok voltak. Borosnyai János superintendens volt, ugyanaz, ki az előbbi család-czikk alatt emlittetett, és ennek fiai már Borosnyay Nagyok-nak irják magokat, igy szakadt volna tehát a család kétfelé, ha Korányi azon állitása megállana, hogy Borosnyai N. Zsigmond, és Márton ennek fiai voltanak. Ezt azonban az e tekintetben jobban értesülhetett Benkő nem irja*.
V. össze Horányi Nova Mem. 545. s. köv. l. – és Benkő Transylv. gen. II. 464. l.
Emlitett Borosnyai N. Zsigmond a nagy-enyedi ref. collegiumban a hittan, egyházi történelem stb. tanára volt. Több munkát irt.
Testvére Márton* Vizaknán született. Tanult Enyeden és Hálában, és ott 1729-ben orvostudori oklevelet szerzett. Hazajövén, gr. Teleky József pártolása mellett a főkormányszék rendszerinti orvosa lőn Szebenben. Azonban e hivatalt tiz évig sem viheté. Meghalt pestisben 1738-ban. Tudori értekezésen kivül egy Erdélyre vonatkozó füvészkönyvet (Herbariumot) hagyott kéziratban, melyet testvére Zsigmond a nagy-enyedi collegium könyvtárának adott át.
Horányi szerint Nova Mem. 545. 547.
E családhoz tartozott Pál is, ki szintén az irodalmi téren is foglalkozott*.
Sándor M. könyvesház 256. l.
De találunk Borosnyay-ra, ki előnévvel is borosnyai-nak irá magát. Igy borosnyói Borosnyay Péter Sepsi sz. követe 1459. a medgyesi gyülésre; és borosnyai Borosnyay György szintén erdélyi eredetü, királyi táblai agens és ügyvéd Budán 1784-től. Meghalt ugyanott 1809-ki junius 21-kén, kora 58-dik évében.
