Borsos család.
Borsos család.
E család, mely a népből esze által emelkedett ki, legujabban történelem-irodalmi szempontból lőn méltatva. A családtörzs – meddig tudniillik e családot ismerjük – Marosvásárhelyen lakó Borsos Sebestyén, ki 1562-ben egy Krónikát a világnak lett dolgairól * irt az 1490–1584-ki évről. Két neje volt. Az első Köpeczi Tamás leánya Kata, kit 1550-ben vett nőül, de ki 1554-ben a tőle született János nevü fiával együtt meghalt. 1555-ben másodszor nősült Kolosvárról Hoszu Krisztinával*. Ezzel igy alkotott családot*:
Gr. Mikó Imre: Erdélyi Történelmi adatok. Kolosvár 1855. I. köt. 9. l. hol krónikája kiadatott.
Gr. Mikó Imre: Erdélyi Történelmi adatok. Kolosvár 1855. I. köt. 15. 16. 17. l. stb.
Gr. Mikó Imre: Erdélyi Történelmi adatok. Kolosvár 1855. I. köt. 15. 16. 17. l. stb.
Borsos Sebestyén krónika-iró. Megh. 1584. 2-dik neje Hoszu Krisztina.; János sz. 1556.; Pál sz. 1558.; Kata sz. 1560. (Szabó Gáspár) Anna sz. 1564. (Nagy Szabó Jánosné); Tamás sz. 1566. 1605. fejed. táblabiró s török követ.; Erzsébet Borbély Kristófné (Radnóthon).
Sebestyénnek, ki 1584-ben halt meg, Tamás fia 1597-ben Marosvásárhelyen jegyző, 1599–1604-ben főbiró, és ez időből Maros-Vásárhely bel- és külvárosának a legközelebbi időkig fenállott helyhatósági alkotványa az ő esze és keze müve. 1602-ben a vár épitésének fő inditója, 1603-ban a dézsi országgyülésen városi követ, 1606-ban Bocskai fejedelemhez Marosvásárhely hódolatának Kassára megvivője. 1605-től kezdve fejedelmi táblabiró, és mint ilyen a törvényhozás tagja volt. 1613. 1618. 1625-ben a török portán ügyvivő, 1615-ben a nagyszombati, 1625-ben a gyarmati békekötéseknél fejedelmi biztos*. Leirta 1613-ki első portai utját, 1585–1612-ig kora történeteit*, és 1618-ki portai követségi naplóját*.
Gr. Mikó Imre: Erdélyi Történelmi adatok. Kolosvár 1855. II. köt. 3–4. – L. Életrajzát gr. Kemény Józs. és Kovács Istv. Erdélyország történeti tára II. 3–74. l.
Gr. Mikó Imre: Erdélyi Történelmi adatok. Kolosvár 1855. II. köt. 3–4. – L. Életrajzát gr. Kemény Józs. és Kovács Istv. Erdélyország történeti tára II. 3–74. l. és azok által kiadottak.
Gr. Mikó Erdély Történelmi Adatok II. kötetében kiadva.
Erdélyi székely, és igy nemes családból származott azon Borsos Mihály is, ki 1728-ban Budán jesuitává lőn. Sárospataki plébános, Thuróczon záradai főnök volt. Meghalt Bozókon, mint a nagyszombati collegium javainak igazgatója 1761-ben. Latin verses munkát adott ki Kassán 1735-ben*.
Horányi: Nova Mem. 548. l. – Munkája czime: Idea Belliducum.
