Bottyán család.
Bottyán család.
E családnak törzse* Bottyán András, ki saját, és neje Szakó Erzse, és ettől született István, András és János gyermekei nevére III. Ferdinand királytól Pozsonyban 1647-ki január 24-kén kelt czimeres nemes levelet nyert, és azt azon évi julius 11-kén Bars vármegyében kihirdetteté*.
Collect. Herald. Nro 129.
Most az eredeti armalis Nógrád várm. levéltárában van.
Czimere ez: a paizs vörös mezejében zöld tér fölött hadi férfiu áll, sárga csizmában, vörös nadrágban, kék dolmányban, a jobb oldal felé nézve, jobb kezében kardot tartva, és annak hegyén törökfej van. Ugyanez látható a paizsnak tetején a sisak koronájából is kiemelkedve. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
Nehány nemzedéken a családfa ez:
András nemesség-szerző 1647. (Szakó Erzse).; I. István 1649.; György (jó hegedűs); II. János; III. János.; Sándor.; István.; IV. János.; Sándor.; Pál.; Sámuel.; András 1649. Bars várm.; I. János 1649. Bars várm.
I. Istvánnak fia György, mert jól tudott hegedülni, Hegedűsnek is neveztetett.
A család nagyobb részben Bars vármegyében tartá lakását. Hogy e családfán az utóbbi nemzedékek nincsenek meg, szükséges megjegyeznem.
Tán e családból volt Bottyán János, kinek János fia Korponán született 1787-ben, és Nógrádban lakott Szügyben. Szintén Korponán lakó Bottyán Mihálynak fiai János szül. 1789-ben, és Sámuel 1800-ban Korponán.
E családból ohajtá törvényesíteni igényelt leszármazását szegedi lakos Bottyán József 1843-ban, kinek ágazata nehány izen ez*:
Az eredeti keresztlevelek szerint.
Bottyán András (neje Anna); József szül. Szegeden 1728. april 19. (Gyenge Erzse); József szül. Szegeden 1758. oct. 8. (Sári Rozália) József szül. Szegeden 1789. sept. 12.
Ha Szirmay jól értesült, nem a fölebbi Bottyán családhoz, sőt nem is a nemesek sorába számitandó azon Bottyán János, ki Rákóczy II. Ferencznek egyik hires tábornoka volt 1705–1711-ben, s mivel egyik szeme hiányzott, közönségesen vak Bottyánnak neveztetett. Nevezett iró szerint ez Esztergom külvárosában nem nemes szülőktől származott*. Az bizonyos, hogy e Bottyán János czimerében a paizsban lovas vitéz kivont karddal, a paizs sisakja tetején pedig férfi-kart kivont karddal használt pecsétjén*.
Szirmay C. Zemplin not. hist. 292. „Ex conditione ignobili ad hunc. gradum (t. i. tábornokságra) eluctati: – – Joannes Bottyán, non ex pervetusta illa Comitum progenie, sed in Strigoniensi suburbio humili loco natus, et quod cocles esset, Rakoczianis kancsal dictus …“ Azonban én kancsal helyett vak Bottyán-nak és félszemünek olvastam. L. Pethő Gerg. és Kovács Ján. krónikáit.
Eredeti levelén.
