Egry család. (Siroki).
Egry család. (Siroki).
Eredetét Horvátországból veszi, onnan származott ki a törzs András, ki Eger várában kapitányoskodván, a Horvát név helyett Egry András nevet nyert; előnevét pedig a szintén Heves megyei Sirok-ról vevé, hol valószinüleg adomány utján jutott birtokrészhez. Elesett 1596-ban. Neje Terchy Anna öt férjet élt túl, az első Ispán András, második Ebeczky Mihály, harmadik Nyáry Sándor, negyedik Sinkovich Horváth Lukács volt, s végre az ötödik Egry András, mint kinek özvegye még 1614-ben élt *. Ettől fia II. András, ki Egerben született, és 1616-ban már nős volt, felesége lévén Pomothi Almássy Zsuzsánna, kitől három fiu-gyermeke maradt: I. István, III. András és I. Márton.
Sz. Benedeki Convent Fasc. VIII. Nro 5.
Mielőtt azonban ezekről s utódaikról tovább emlékeznők, tekintsük I. Andrástól végig a családfát, mely igy sarjadzott le:
Egry András † 1596. (Terchy Anna); II. András 1616–1623. (Pomothi Almássy Zsuzsa) özvegy 1633–1649.; I. István 1650–1662. (Tholdy Kata); III. András †; I. Márton 1654.; IV. András (Dióssy Zsófia, ki utóbb Balassa Györgyné); Anna 1691. (Baloghy Miklós); II. István 1686.; III. István (Bakalár Anna); György; V. András (Szegesdy Zsuzsa); Mária (Darvas Zsigm.); Éva (Bene Ádám)
III. István (Bakalár Anna); II. Márton 1750.; László; István; Borbála (Horváth Mihály); Zsuzsa (Szilassy Ádám); Julianna (1. Rákóczy Péter. 2. Bene Gábor); Mária (Divényi István); György †; Zsuzsa; Mihály; Dániel 1770.; László; Éva (Dubraviczky); József 1769–1770. Nógrád v. fő-sz. biró. (Radványi Judit); Borbála (Laszkáry); János; Ádám; Ferencz; Ferencz; Vilhelmina † 1836. (Detrich Lajosné)
II. Andrásnak fia I. István és I. Márton 1651-ben részint együtt, részint külön Nógrád megyei Kis-Berczelre, 1652-ben Hont megyei Kőkeszi, Almás és Győrke, és Nógrád megyei Bakófalva és Horpács, 1660-ban szintén Nógrád megyei Terbeled helységben adomány nyomán iktattatik be *.
Sz. Benedeki Convent. Fasc. 67. Nro 29. 73. 8. 9. 10. Capsa A. Fasc. 4. Nro 17. 18.
I. Istvánnak nemességét Süve Bornemisza, máskép Budai Bolgár Pál kétségbe hozván, e miatt I. István Bornemiszát 1652-ben Nógrád megye előtt becstelenitő perbe idézte, melyben nevezett Bornemisza elmarasztaltatott, s I. István a pert megnyerte *.
Nógrád megyei 1652-ki Jegyzőkönyvben az egész per beiktatva.
Egry Anna I. Istvánnak Tholdy Katalintól Tholdy Lászlónak leányától született leánya, Baloghy Miklós hitvese 1691-ben több társával ellentmond Borsiczky János beiktatásának Herencsén, Pribel, Borosznok, Csalár stb. helységbe történt beiktatásának *. Ez ág Anna által leány-ágra szakadt.
Sz. Benedeki Convent. Fasc. XI. Nro 61.
II. Andrásnak özvegye Almássy Zsuzsánna, mint fiainak Egry István, András és Mártonnak gyámja, és Tercsy Ferencz fiával Jánossal örökös csere-szerződésre lépnek Nógrád megyei Kis-Szalma-Tercs, Kövesd, Becske és Pest megyei Cseő helységbeli birtok iránt 1633-ban *.
Sz. Benedeki Convent. Fasc. XIII. Nro 38.
IV. Andrásnak neje Dióssy Zsófia utóbb Beppor Pál tábornokhoz, s végre gyarmati Balassa Györgyhöz ment nőül. Ez ág Máriában Darvas Zsigmond nejében kihalt.
I. Mártonnak unokája III. István tartá fen a családot, kinek figyermekei által a család a jelenig jött le.
A család czimere: a paizs mezejében egy jobb felé forduló könyöklő kar, kivont kardot tartva, melynek hegyén törökfej függ, ugyan ez látható a paizs fölötti sisak koronáján is.
