Enesey család. (Enesei).
Enesey család. (Enesei).
Győr megyének Tóközi járásában fekszik Enese hajdan praedium, később udvartelki helység, az Enesey régi nemes családnak bölcsője *.
Az e családról itt következő összes adatoknak közlését Ráth Károly ur szivességének köszönöm.
Családi állitólagos hagyományok szerint, – mert mint alább látandjuk – a család okleveles emlékei csak 1447-ig terjednek, – Enesét (előbb Enecze, majd Enesy) II. András királytól kapta volna a család, és ezen király által nemesittetett volna meg 1217-ben Eneczi Pousé, mint ki a jeruzsálemi keresztes háborúban vett részt.
1272-ben Eneczi Ákos V. István király alatt Győr visszavételénél vitézkedett. 1346-ban Eneczi Botys a nápolyi hadban vesz részt; 1393-ban pedig Eneczi Chepan (István) Nikápolynál harczolt.
Ez adatok azonban semmi oklevéllel nem támogattatván, egyedül a család egy tagjának Enessey Györgynek „Conspectus Jurium possessionis curialis Enesse“ czimü kéziratában családjáról tett jegyzetein alapulnak.
A valóságos történelmi adatok azonban 1447-dik évvel kezdődnek, midőn Enesey Domonkos a budai országgyülésen Győr vármegye egyik követe volt *.
Pray Annales Regum. III. p. 61.
Enesey István, János és György mint Enesen birtokosok emlittetnek egy 1489-ki nov. 15-én kelt, és az esztergami káptalan által enyingi Török János és neje Borbála részére véghez vitt iktatási levélben.
Enesey Jakab 1508-ban élt a győri káptalannak oklevele szerint.
Enesey Zsigmond és Péter 1536-ban a Csornai Convent határjáró oklevelében fordul elő. Ugyanez okmány mint tanút Enesey Jánost mutatja fel kora 68-dik évében, ki – ugy látszik – egy az 1489-ben is élt Jánossal.
Ugyancsak 1536-ban él Enesey Bálint is, kitől kezdve a család leterjedésének összefüggését a következő nemzékrend tünteti fel:
Enessey Bálint 1536.; Lukács 1547–1552.; Máté 1539.; Gáspár 1539.; János; Jakab 1552.; Ferencz 1552.; Erzse 1552.; Pál 1552.; Ambrus (Julianna); István 1579–1617. (1. Lőrinthe Orsolya. 2. Poczmány Anna); Katalin (Némai Balyath Benedek); Sebestyén 1547–1582.; Simon 1547–1590. (Thewely Zsófia); Anna (Zabó Jakab); Krisztina (enessei Penchy Mihály); György 1579. 1589.; Márton 1584. 1619.; Katalin (Asztaljártó Balás); Lőrincz 1579.; János máskép Szabó 1614–1624. (Pottyondy Anna); István 1642.; Balázs 1639–1652.; N. (Fodor Györgyné)
István 1579–1617. (1. Lőrinthe Orsolya. 2. Poczmány Anna); Péter gyám alatt 1602–1607.; Mihály 1607–1616. (1. Pirithy Zsuzsa. 2. Burián Zsuzsa 1616-tól); Ferencz 1607–1610.; Fruzsina 1634. (Magassy László); 2-tól János 1617.; 1-től Boldizsár 1610–1616. †; 2-tól Boldizsár 1635–1650.; Katalin 1616.; Zsuzsa 1636.; Orsolya-Erzse 1638–1674. (Högyészy Ferencz)
A családfán látható Bálintnak első gyermeke: Lukács 1547-ben fiával együtt becsületes (providus) Sövénházi Pethe Ambrustól a méhfői hegyben tizenhat magyar forintért szőlőt vesz. 1549-ben mérgesi Poky Gáspár, Gergely és Jósa ugy ezek Bezi jobbágyaitól ötven aranynyi kárt szenved Enesei jószágán Enesey Mátéval együtt. 1550-ben mind az ő, mind két fia hazai Enesén elégnek, a tüz Enesey Krisztinától Genchy Mihálynétól ütvén ki, ez által kárpótoltatnak *.
Győri káptalan okmánya.
1552-ki május 26-án Pozsonyban Ujlaky Ferencz győri püspök azon megyei örökös főispán, s királyi helytartó Enesey Lukácsnak és Sebestyén és Simon fiainak, Nagy Imre és ennek Péter, Márton és Lukács fiainak, ugy Szabó Jakab és ennek György és Margit gyermekeinek, továbbá Bajcsy Máté, Enesey Jakab, Márton, Ferencz és Erzsébetnek Enese Győr megyei birtokot, melynek békes birásában mind ők mind eleik régtől fogva vannak s voltak, de melyről leveleik e háborgós időkben tőlük elidegenitettek, és elveszetteknek állittatnak, nekik s utódaiknak királyi helytartói hatalmánál fogva uj adományozási czimmel adományozza *.
Az eredeti a család birtokában.
Sebestyén és Simon (Lukácsnak fiai), és a másik ágról Anna Zabó Jakabné 1555-ben okleveleik átadásáról megnyugtatják Gancz Mátét. Ugyan azok, és a másik ágról Jánosnak fia István, Ambrusnak fia György Radetius István egri püspök, Heves megyei örökös főispán és királyi helytartótól enesei birtokukra 1579-ki april 10-én Pozsonyban kelt uj adomány-levelet nyernek *. Ugyanez évben Pethe (máskép Enesey) Balázs és enesei Németh János (Németh Bertalannak Enesey Erzsétől született fia) az osztályosok nevében is tiltják a fölebbi uj adomány-nyerőket osztályrészök elfoglalása és letartóztatásától *. 1580-ban ismét uj adományt szereztek az egész Enesére a fölebb emlitett Sebestyén testvérével és unoka-testvéreivel Radetius kir. helytartótól, s annak birtoklásába magokat beiktattatni igyekeztek, mi ellen Pethe Balás, Ambrus, Németh János s a többi enesei nemesek tiltakoztak, s a kir. curia előtt pereltek, mig végre megegyeztek, és Sebestyén stb. amazok részeiket kiadák *.
Az eredeti okmány a családnál.
Győri káptalan oklevele szerint.
Győri káptalan oklevele szerint.
Lőrincz 1579-ki octob. 30-án a győri káptalan előtt Enesén Démy Albert beiktatására nézve tett ellenmondását visszavonja.
Simon (Lukácsnak fia) és neje Thewely Zsófia Enesey Veronikától annak nemesi telkét 1565-ben 90 frtért megveszi *. Hasonlóan 1578-ki junius 15-én Csigi Tamás özvegyétől a méhfői hegyen szőlőt vesznek stb.
Eredetije a családnál.
Simonnak fia János máskép Szabónak is neveztetett, és 1614–1624-ben Győr megye táblabirája (Jur. Assessora). Neje Pottyondy Anna, ettől fia Balás 1639-ben a győri várőrség lovasainak egyike. 1652-ben feje váltságaul Sopron megyei felső nemes-keresztúri félnemesi udvartelkét 35 magyar forintért adja el Salamon Tamás- és Mihálynak. Balásnak két leánya volt, egyik Fodor Györgyné.
Tovább ez ág leszármazását nem ismerve, nézzük Bálint másik fiának Jánosnak ágát. Ennek két gyermeke volt: István és Katalin némai Balynth Benedek neje. Istvánról a már emlitett adatokon kivül tudjuk, hogy 1590-ben Veszprém vármegye esküdtje (Jurassora) volt. Első nejétől Lőrinthe (vagy Lőrincze) Orsolyától a táblázaton látható négy; – második nejétől Poczmány Annától János nevü fia maradt, kinek utódait nem tudni. Istvánnak első nejétőli négy gyermeke közül
Mihály alapita családot. Első nejétől Pirithy Zsuzsannától fia Boldizsár korán elhalhatott, mert második nejétől Burián Zsuzsannától ismét lőn fia Boldizsár nevü, ki 1639-ben a győri várőrség lovasainak egyike volt. Ennek három nővérét is a táblázat mutatja, közülök Orsolya Högyészi Ferenczné többször Erzsébetnek is iratik.
Bálint harmadik fiától Ambrustól a harmadik ág vette eredetét. Fiai közül Mártonnak fia István volt, kitől jőnek le – ugy látszik – a most élő Eneseyek.
A család leszármazását tovább teljes bizonyossággal lehozni nem tudván, közlenünk kell még azon adatokat, miket a családnak egyik tudós tagja Enessey György * a mult század végén egy a család kezein lévő „Conspectus Jurium possessionis Curialis Enesse, elaboratus et enucleatus per Georgium filium Ladislai condam Enesey“ czimü kéziratban előad *. E szerint a fölebbi táblázaton álló Mihálynak Pirithy Zsuzsannától származott fia Boldizsár * ily családot alapitott:
Ugyanez Enessey Györgytől jelent meg: „A czigány nemzet eredete.“ Komárom 1798. – És „Antiquitates et Memorabiliora Cottus Jaurinens.“ Comaromii 1799. E György mindég két ss-el irta nevét.
Ráth Károly ur közlése szerint.
Ezen adatok szerint Mihálynak csak egy neje Pirithy, máskép Burian Zsuzsánna volt, és csak egy Boldizsár nevü fia.
Boldizsár 1610–1616 (Kecző Orsolya); István 1646. (Deák Krisztina); Péter 1653. (Kozáry Judit); Erzse (Pérei Márton); Magdolna (1. Böröttye István. 2. Vitai Bolla Balás); István 1686. Győrben várkatona. (Szili Zsuzsa)
Az e táblán állók közül Enesey Péter 1653-ban az enesei udvartelki pusztán lévő „Kotló“ előtt „réth“ nevü kaszalója egy részét, ugy „Ponárszegh“-nek nevezett egy erdőrészt, s hat hold szántóföldét Pesty György és neje Berkes Erzsébetnek zálog-czimmel a visszaváltás idejeig használandót harmincz tallérért átadja *. Ugyan ez évben budai török fogságából kiszabadulván, maga és neje Kozáry Judit nevében ellentmond, hogy nejének fivére nemes Kozáry Gergely az ő és saját nejét illető javakat más vérbelieknek elzálogositotta vagy netalán elörökitette.
A győri káptalanban 1653. fol. p. 520.
Az Eneseyek mai nemzedéke Istvántól jő le, ki 1680-ban élt, ki ugy látszik Bálintnak fia János ágából eredett *, és mint a két előbbi nemzékrend mutatja, Mihálynak Boldizsár fiátóli unokája volt. Nevezett István igy alkota családfát:
E családróli adatok közlője Ráth Károly ur oda látszik véleményével hajlani, hogy Márton ágából jő le a mai élő nemzedék.
Enesey István 1680. (Vépy Ilona utóbb Bokány István neje); István győri lovas alhadnagy. † 1745. dec. 21. kora 68. (1. Palásthy Éva 1699. 2. Vidos Klára † 1746. kora 47. évében.; Rozina (Győry Péter); Ilona (Pethő György); Mária (Csereti Mihály ev. lelkész); Imre † 1777. kora 83. (Torkos Krisztina); Zsigmond † 1735. (1. Thulmon Krisztina. 2. Gergye Magdolna); 1-től Rozina † 1781. (Káldy János) †; 2-tól Gábor † 1755. 21 éves. †; Sándor † 1755. (mesterházi Nagy Erzse utóbb Enesey Józsefné); Zsuzsa (Zsigárdi János); Imre † 1771.; Anna (Székely László); Róza; 1-től György (Esterházy hg. ügyvéde † 1755. Fabriczi Anna); Éva † 1771. (Torkos István); Krisztina (Dukai Takács Márton); 2-tól Kata (Patsay János); Róza (Miskey Dani) † 1752. oct. 29.; László † 1777. aug. 19. 53 éves. (1. Ostfy Kata. 2. mesterházi Nagy Julia); Bora (Fabriczi Ádám) Szileziában.; József cs. kir. kapit. † 1784. (m. Nagy Erzse); Erzse † 1795. (Horváth Mih.); Mária (Pottyondy Ádám); János nőtlen † 1772. 36 éves k.; György az iró. (Káldy Judit); József (Mesterházy Zsuzsa); Zsuzsa (Mankóbüki Horváth István); Judit; István; Kálmán
A táblázat élén álló István 1680-ban Győr várőrségi alhadnagy; meghalt 1702-ben. Neje Vépi Ilonától, ki utóbb Bokány Istvánhoz ment nőül, gyermekei:
Imre Győr megyei táblabiró, meghalt 1777-ki febr. 2-án, kora 83-dik évében. Torkos Krisztinátóli gyermekei közül Sándor meghalt atyja előtt 1755-ben. Hitvese mesterházi Nagy Erzse utóbb Enesey József neje lőn.
Zsigmond (szintén Istvánnak Vépi Ilonától fia) megh. 1735. Első neje Thulmon Krisztina; a második Gergye Magdolna, ki később Scháli Istvánnal kelt egybe. Mindkét nejétől egy-egy leánya maradt.
István (Istvánnak Vépi Ilonától fia) győri alhadnagy volt; meghalt 1745-ki dec. 21-én, kora 68-dik évében. Első nejétől az Uraj-Ujfaluból való Palásty Évától három, (György, Éva, Krisztina), második nejétől nagykoltai Vidos Klárától, kivel 1715-ben kelt egybe, és ki 1746-ban kora 47-dik évében halt meg, hét gyermeke született. Ezek közül
György herczeg Esterházy ügyvéde volt. Mivel Kis-Hont megyébe költözött, 1732-ben Győr vármegyétől nemességéről bizonyitványt vett ki. Meghalt 1755-ki aug. 10-én. Bradnói Fabriczi Anna Máriától egy fia János nőtlenül halt meg 1772-ben, kora 36. évében.
József (Istvánnak fia) cs. kir. kapitány volt a Graeven ezredben. Meghalt 1784-ki dec. 17-én, kora 54-dik évében gyermektelenül. Neje Enesey Sándorné született mesterházi Nagy Erzsébet volt.
László (Istvánnak fia Vidos Klárától) meghalt 1777-ki aug. 19-én, kora 53. évében. Első neje Ostfy Katalin, második Mesterházy Julianna, ki 1792-ki mart. 20-án, kora 68-dik évében halt meg. Ettől született fia
György az iró, kinek ivadékát a táblázaton láthatjuk.
A család czimere kék mezőben zöld tér fölött fehér lovon nyargaló, vörös magyar ruhás, sárga csizmás, kalpagos vitéz, kivont karddal. A paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan öltözetü gyalog vitéz emelkedik ki, kivont karddal. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös *.
Burgstaller: Collectio Insignium nob. Hung. Fam. Decad.
A család Görsöni előnévvel is él, igy irta magát 1604-ben Veszprém vármegye szolgabirája görsöni Enesey István.
