a) Herczegi vagy idősb ág.

Full text search

a) Herczegi vagy idősb ág.
Esterházy Ferencz 1584. Pozsony v. alispán. (Illyésházi Zsófia); I. Miklós szül. 1582. † 1645. 1626. gróf, nádor. (1. Dersffy Orsolya. 2. Nyáry Krisztina); I. Gábor † 1618. (Ujfalussy Anna); Zsófia (Révay Márton); Anna (Kéry János); I. Dániel báró. (Rumi Judit) L. III. tábla.; I. Pál báró. (1. Károlyi Zsuzsa. 2. Viczay Éva) L. IV. tábla.; Farkas kir. személynök † 1670. (Bóka Anna); Judit (Amade János); István † 1641. Pápa kapit. (Thurzó Erzse); László Vezekénynél † 1652. (Batthyány Eleonora); Mihály; Anna (Nádasdy Ferencz); I. Pál sz. 1635. † 1712. Herczeg nádor. (1. Esterházy Orsolya. 2. Thököly Éva); Mária (Drugeth György); I. Ferencz szül. 1641. † 1685. Zala, Somogy v. főispánja. (1. Illyésházy Ilona. 2. Thököly Mária) Lásd II. táblán.; Orsolya (h. Esterházy Pál); 1-től I. Mihály herczeg kir. udvarm. † 1721. (gr. Deschán Margit); II. Miklós tinini püspök † 1693.; Krisztina ágostai apácza. †; László ráthóti prépost 1680.; Orsolya apácza.; Gábor főispán 1690. (Traun Margit); Teréz (gróf Erdődy György); József † 1721. herczeg. (b. Gileis Mária Octavia); Teréz (gr. Aspremont); Anna (gr. Althan Mihály); Eleonora (gr. Pálffy János); Jozefa; Margit; Mária (Salm Károly)
*) Teréznek testvérei még: Julianna és Ádám.
József herczeg. † 1721. (b. Gileis Mária Octavia); Pál Antal sz. 1711. † 1762. Herczeg, tábornagy. (Visconti Mária); Mária Jozefa szül. 1712. † 1756. (gr. Lamberg Ferencz); Anna Mária sz. 1717. † 1718.; III. Miklós szül. 1714. † 1790. Herczeg, m. testőr-kapit. (gr. Weissenvolf Erzse); Antal szül. 1738. tábornok. † 1794. (1. Erdődy Teréz. 2. gr. Hohenfeld M. Anna); Mária sz. 1739. † 1794. (h. Grassalkovich Antal); IV. Miklós szül. 1741. † 1777. őrnagy. (gr. Ungnad Anna); Miklós szül. 1765. Herczeg, táborszernagy. † 1833. nov. 24.; Antal szül. 1767. alezredes. † 1790.; Mária Leopoldina szül. 1776. (H. Grassalkovich Antal); Mária Teréz szül. 1764. (gr. Csáky Ferencz); Herczeg Pál Antal szül. 1786. mart. 10. Britt nagykövet. (Hg. Thurn Taxis Teréz); Mária Leopoldina szül. 1788. (h. Lichtenstein Mór); Miklós szül. 1799. hadnagy volt.; Mária Teréz szül. 1813. (gr. Chorinszky Frigyes); Teréz Amália szül. 1815. (gr. Cavriani Károly); Miklós Pál szül. 1817. (Child Villiers Sarah Frid. Lady † 1853.); Pál Antal szül. 1843.; Alajos György szül. 1844.; Sarah Zsófia szül. 1848.; Miklós szül. 1851.
A táblázat törzsének Ferencznek Illyésházy Zsófiától Illyésházy István nádor nővérétől öt gyermeke maradt. I. Dániel és I. Pál ivadékát a III. és IV. táblázaton látandjuk. Zsófia Révay Mártonhoz, Anna ipolykéri Kéry Jánoshoz mentek nőül. I. Gábor aranysarkantyús vitéz Bethlen Gábor fogságában, de hive is volt *. Meghalt 1618-dik után *. Első neje az osgyáni Bakos családból, a második Ujfalussy Anna volt. Gyermekei Farkas kir. személynök 1670-ben halt meg. Szerzé Cseszneket és Gáthát. Nejétől Bóka Annától gyermeke nem maradt. Nővére Judit Amade Jánosné.
Kazy Hist. R. H. tom. I. p. 172. 173.
A „Trophaeum Estoras“ szerint 1618-ban, de bizonyos hogy később.
Legídősb és legjelesb fia Ferencznek Miklós 1582-ki april 8-án született Galanthán. Protestansból a kath. vallásra térvén, és 1611-ben a gazdag Magócsy Ferencz özvegyének Dersffy Orsolyának kezét megnyervén, és igy a vagyont erényeivel párositván, fokonként mind magasabb és magasabb polczra lépett. Mátyás király mindjárt uralkodása elején hadi kapitánynyá, tanácsossá, és Gábor, Dániel, Pál testvéreivel báróvá – és az ország nagyjai közé emelte. 1617-ki october 6-án Bereg, 1618-ban pedig Zólyom megyei főispánjává, tanácsossá, és kir. fő-udvarmesterré neveztetett ki, mint ilyen II. Ferdinand koronzásánál ő vitte Magyarország zászlaját, és ekkor sz. István kardjával arany-sarkantyús vitézzé üttetett. Ugyanez évben nádorrá is ki volt jelölve. Mint fejedelmének tántorithatlan hive, és az 1622-ki nikolsburgi béke egyik főtényezője, azon évben kamarássá és országbiróvá neveztetett ki, és Kis-Martont kapta adományba. A következő évben a Nyitra vizénél a törökön fényes győzelmet aratott. Végre 1625-ben a sopronyi országgyülésen nádorrá választatott, 1626-ki aug. 10-én pedig Fraknó várával és uradalmával jutalmaztatott, s utódaival együtt Fraknó örökös és szabad grófjává emeltetett *. 1645-ben még ő eszközlé a Rákóczy Györgygyel kötött egyességet is. Meghalt ugyanez évben sept. 11-én, és tetemei Nagy-Héflánból, hol rendesen lakását tartá, Nagyszombatba vitettek, és ott az általa épitett egyetemi egyházban, családi sirboltjába takaritattak. Miklós mint iró is figyelmet érdemel fenmaradt munkái által *. Második neje Bedeghi Nyáry Krisztina Thurzó Imre özvegye volt, ettől és első nejétől gyermekei a következők:
Lásd az oklevelet a „Trophaeum Domus Inclytae Estoras“ oklevelei közt. Lehoczkynál Stemmat. tom. I. P. 2. p. 24. És Esterházy Miklós munkái a Nemzeti Könyvtárban 345.
Lásd jelesül kidolgozott életrajzát Esterházy Miklós munkái előtt Toldy Ferencztől a Nemzeti Könyvtárban.
a) István gróf, tanácsos és kamarás, arany-sarkantyús vitéz és Pápa vára kapitánya volt. Meghalt 1642-ben, kora 26. évében. Nőül atyja mostoha leányát Thurzó Erzsébetet vett el, kivel a Sempthei urodalmat kapta. Ettől leánya Orsolya testvérének Esterházy Pálnak lőn nejévé.
b) Mária grófnő homonnai Drugeth György neje lőn.
c) László gróf, szép férfiu, szül. 1626-ki dec. 30-án. Tanácsos, Sopron vármegyei főispán, szintén pápai várkapitány. Elesett Vezekénynél 1652-ki aug. 26-án a török elleni csatában *. Nejétől Batthyány Eleonora gyermektelenül halt meg utánna 1654-ben.
Lásd Hoffman Pál pécsi püspöknek a Vezekénynél elesett négy Esterházy fölött mondott halotti beszédét.
d) Mihály gróf szintén magnélkül halt meg.
e) Anna grófnő a szerencsétlen Nádasdy Ferencz országbiró neje volt.
f) Ferencz grófról a Fraknói ifjabb vagyis grófi ág törzséről alább leend szó.
g) I. Pál szül. 1635-ki sept. 8-án Kis-Martonban. László bátyja halála után 1652-ben soproni örökös főispán, és cs. kir. tanácsos, Leopold király megkoronázása után pedig mindjárt arany-kulcsos és udvari tanácsos, 1661-ben fő-udvarmester és vezér-őrnagy lett. 1663-ban Zrinyi Miklóssal együtt hadakozott a török ellen, utóbb Montecuccoli vezérlete alatti táborozásokban kitüntetvén magát, 1667-ben alsó-magyarországi főhadvezéré neveztetett, s az elégületlenek ellen Lőcsenél és Györknél győzelmesen harczolt. 1667-ben tábornagy lett. 1681-ben nádorrá választatott, és a kapuvári urodalmat kapta királyi adományban. 1683-ban Fraknó várából a török által ostromolt Bécs segélyére is megjelent. 1686-ban Buda bevételére husz ezer főből álló sereget gyüjtött, és Leopold király részére a férfi-ág örökösödését tárgyazó törvényczikk elfogadására egyik főtényező volt. Ennyi érdemeiért 1687-ben elsőszülötti jogra romai sz. birodalmi herczegi rangra emeltetett *; már előbb (1681-ben) II. Károly spanyol király által az arany-gyapjas rendet is megnyerte. Másfelől e kegyelmek az elégületlenek bizalmát annyira megcsökkentették iránta, hogy azok a királyi felség s közöttök leendő közbenjárását a béke-alkudozásokban el nem vállalták, melyet annálfogva Pálffy János főhadvezér, utóbb országbiró és nádor hajtott végre a szathmári békekötés által 1711-ben. III. Károly király megkoronázásakor 1712-ben a herczegi czimet fi-ága részére örökre megerősité. Meghalt ugyanez évben Kis-Martonban martius 26-án, és ott a családi sírboltban eltemettetett. Fraknó várát szép képekkel és nagy fegyvertárral látta el. Vallásosságáról több általa irt munka tanuskodik, Sőt – mint vélik – a „Trophaeum Estoras“-féle munka is az ő müve *. Első neje Esterházy Orsolya, a második Thököly Éva volt. Ezektől gyermekei következők, és pedig az elsőtől:
Ez oklevélben fordul elő legelőször a Nimrod-, Atilla-tóli Estoras-féle származtatás. Lásd Kazy III. köt.
Az Elogiumokat Ritter irta; a többiben Bezeredj Ádám és Jeszenszky Ignácz titkárai voltak segélyére.
1) Mihály herczeg cs. kir. tanácsos, kamarás, Sopron vármegye főispánja, kir. udvarmester, meghalt 1721-ki martius 24-én. Neje gróf Deschán Margit Rhodi Marquise-től csak leányai: a) Teréz gr. Aspremont Jánosné, b) Anna gr. Althan Mihályné, és c) Eleonora gróf Pálffy Jánosné maradtak. Igy fi-ágon kihalván, a herczegség József öcscsére szált.
2) Mikós-Antal gróf 1681-ben esztergami kanonok, szent István vértanuról nevezett prépost és tinini püspök. Meghalt 1695-ben ifju korában *.
Memoria Basilicae Strigoniensis p. 161.
3) Krisztina grófnő, a sz. Ágoston-rendi apáczák fejedelem-asszonya Kis-Martonban.
4) László gróf pozsonyi kanonok, és B. Szűz Máriától czimzett rátóti prépost, meghalt 1693-ban.
5) Orsolya grófnő, Kis-Martonban sz. Ágoston-rendi apácza.
6) Gábor gróf, szül. 1673-ban. Arany-sarkantyús vitéz, Zala és Somogy vármegye főispánja, és egy magyar ezred tulajdonosa. Meghalt 1704-ki martius 13-án. Neje gróf Traun és Abensperg Margit Krisztina, kitől egyik leánya Mária Salm Károlyné volt.
7) Julianna grófnő, sz. Ágoston-rendi apácza Kis-Martonban.
8) Ádám gróf, szervita-szerzetes 1698-ban. Anyja Thököly Éva volt.
9) Terézia grófnő, gr. Erdődy Györgyné.
10) József-Antal gróf, ezredes, Zala vármegye főispánja szül. 1655-ki május 1-jén. Bátyja Mihály halálával herczeg 1721-től, s ezen évben meg is halt jun. 7-én. Nejétől b. Gileis Mária Octaviától következők:
a) Pál-Antal herczeg szül. 1711-ki april 22-én. 1721-ben örökösödik a herczegi majoratusban. 1734-ben Sopron vármegye főispánja. 1744-ben a porosz örökösödési háborúban egy magyar ezredet állit. 1747-ben I. Ferencz császártól az arany-gyapjas rendet nyeri. 1748-ban valóságos belső titkos tanácsos 1750-ben lovassági tábornok. 1758-ban követ a nápolyi udvarhoz, és Marschall lett. Volt főkomornokmester is. Meghalt 1762-ben mart. 18-án *. Neje Marquise Lunati Visconti Anna Luiza, kitől gyermeke nem maradt.
Lehoczky Stemmat. tom. I. P II. p. 17.
b) Jozefa-Margit csill-ker. h. gróf Lamberg Ferenczné.
c) Anna-Mária szül. 1717. máj. 18. Megh. 1718. april 7.
d) III. Miklós-József gróf, született 1714-ki dec. 19-én. 1741-ben cs. kir. kamarás és ezredes, 1756-ban jelen volt a porosz háborúban, 1758-ban az Andrási ezredet kapta meg. 1762-ben magtalanul elhalt bátyja Pál-Antalnak a herczegségben utóda, Sopron vármegyei főispán, arany-gyapjas vitéz, főkomornok-mester, a magyar királyi testőr-sereg kapitánya, és magyar gyalog ezred ezredese, szent István király rendjének nagykeresztese, végre Marschall. 1778-ban Sopron megye részéről kétezer, saját részéről kétszáz huszárt állitott. A herczegi czimnek a leányokra is kiterjesztését kapta meg. Szerette és ápolta a müvészeteket, különösen a zenét, kis-martoni kastélyában alapitott zene-iskolájából kerültek ki Haydn és Pleyl stb. Meghalt 1790-ben sept. 28-án. Nejétől gróf Weissenwolf Erzsétől gyermekei: Mária herczeg Grassalkovich Antalné megh. 1794-ben, IV. Miklós őrnagy, (1777-ben kihalt) és
Antal herczeg született 1738-ki april 11-én. Arany-gyapjas vitéz, Sopron megye örökös és valóságos főispánja, cs. királyi és királynéi valóságos belső titkos tanácsos, tábornagy (Generalis Campi Marschallus) és egy magyar lovas ezred tulajdonosa, és kir. főkomornok-mester 1760-ban. Meghalt 1794-ki jan. 22-én. Első neje gróf Erdődy Teréz; a második Hohenfeld Mária Anna grófnő; ezektől gyermekei:
1) Antal herczeg született 1767-ben. Mária Terézia katonai rendjének vitéze, alezredes, Belgrádnál tünteté ki magát, és sebeket kapva 1790-ben dec. 17-én *.
Lehoczky Stemmat. tom. I. P. II. pag. 19.
2) Mária Leopoldina herczegnő szül. 1776-ki nov. 15-én. Férjhez ment 1793-ki julius 25-én herczeg Grassalkovich Antalhoz. Meghalt néhány év előtt.
3) Miklós herczeg szül. 1765. dec. 12. Szintén katonai pályán állott. Arany-gyapjas vitéz, Sopron vármegye örökös és val. főispánja, cs. kir. kamarás és val. belső titkos tanácsos, altábornagy (majd tüzérségi főparancsnok), egy magyar gyalog ezred ezredese és tulajdonosa, a magyar királyi nemes testőr-sereg kapitánya, szent István apostoli m. kir., – és Mária Terézia katonai, – továbbá a bajor sz. Hubert, és Hannover Guelf rendek nagykeresztes vitéze volt, egyszersmind edelstetteni gróf. Katona és diplomata. Szenvedélyes barátja és ápolója a tudományoknak és müvészeteknek. Ő alapitá az Esterházy képcsarnokot, mely Bécsnek Mariahilf külvárosában áll. Ugy szintén könyvtárt, érem- s csiga-gyüjteményt. Hires zenekara Haydn vezérlete alatt állt. Tömérdek s szertelen pompa-szeretete roppant jövedelmét is elégtelenné tevé, s gyakran pénz-zavarba hozta. Meghalt 1833-ki novemb. 24-én. Nejétől Lichtenstein Mária Jozefától herczegnőtől fia
Pál-Antal herczeg edelstetteni gróf, Fraknónak örökös grófja, az arany-gyapjas és sz. István apost. kir. rendjének nagykeresztese, és polgári érdemek ezüst keresztjének tulajdonosa, az orosz sz. András Nevsky, és sz. Anna-rend első osztályu, a porosz fekete sas, a nagy-britanniai Bath-rend, a Hannover Guelph, és sziciliai sz. Ferdinand-rend és érdemek nagykeresztes vitéze, Sopron vármegye örökös és valóságos főispánja, cs. kir. kamarás és val. belső titkos tanácsos, és a nagybritanniai udvarnál nagykövet szül. 1786-ki mart. 10-én. 1810-ben lett dresdai követ, későbben az általános europai restauratio után, rendkivüli nagykövet a londoni udvarnál, hol 1830-tól 1838-ig mint a londoni conferentia tagja, nagy részt vett az europai béke fentartásában. 1842-ben követi állásáról lemondott, s magánéletet élt. 1847-ben mint soproni főispán, a m. természetvizsgálók s orvosok soproni nagygyülésének elnökségét viselé, s általában a hazai s nemzeti ügyek s érdekek iránt mindinkább érdekeltséget tanusitott. 1848-ban martiusban magyar külügyi minister lőn, melyről azonban az ügyek bonyolulta miatt septemberben lemondott, s a magányos életbe vonult. – 1812-ben vette nőül herczeg Thurn Taxis Károly Sándor leányát, ki 1827-ben meghalálozott. Ettől a táblázaton látható Miklós fia s két leánya született.
Miklós herczegnek neje Child Villiers Sarah Friderika – ki 1853-ki nov. 17-én halt meg, a táblázaton látható gyermekei vannak.
Ez leszármazási története a fraknói vonalon az idősb vagyis herczegi ágnak.
Ez ág oly roppant vagyont s annyi urodalmat szerze össze, hogy majorescoja az osztrák birodalom leggazdagabb földesura lenne, s több mint két milliónyi évi jövedelemmel rendelkezhetnék, ha nem kevésbé roppant adósság-tömeggel nem terheltetnék, minek következtében az uradalmakra tett zárlat idejeig a lezárolt javak ura csak nyolczvan ezer pforint évi jövedelmez huz *. – 1804-ben a nem rég (1833-ban) meghalálozott Miklós herczeg Ligne herczegtől a frankoniai tartományban Edelstetten urodalmat vásárlá meg, mi által családja a német birodalom fejd. herczegeinek sorába lépett. Azon urodalom azonban 1806-ban a bajor király koronája alá került, e herczegi uradalom egy tizedrész négyszegü mértföldnyi területén mintegy 830 lakost, egy mezővárost és 2 1/2 falut számlál.
Ujabb ismeretek tára III. 138.
Az ausztriai birodalomban fekvő, s a herczegi majoratushoz tartozó többi uradalmak ezek: Kis-Marton, Esterház, Szarvkő (Hornstein), Pecsényed (Pötsing), Fraknó (Forchenstein), Kabold (Kobelsdorf), Lakompák (Lackenbach), Léka (Lachenhaus), Keresztúr, Kőszeg, Suttőr, Boldogasszony, Kaposvár, Köpcsény, Alsó-Lindva, Nempthy (Lenthy), Csobáncz, Léva, Ipoly-Pásztó, Végles, Buják, Szádvár, Dereske, Bicse, Sztrecsen, Ozora, Dombovár, Sz.-Lőrincz, Kis-Várda, Árva és Lietava, (mindezek Magyarországban), Schwarzenbach és Pottenstein Alsó-Ausztriában.
A család feje a majoresco örökösen birta a soproni főispánságot. A herczegnek nyári laka hajdan Lakompak, Heflán, majd Kis-Marton. A mult században már a pompás Esterház is Sopron vármegyében, miután a mult században Miklós herczeg a saródi határban egy roskadt vadász-kastély helyébe fényes palotát, s mellé egy egész csinos falut épittetett. Most nyári lakásul Kis-Márton szolgál.
A herczegi ág czimere – mint a második metszvényen láthatni, négyfelé osztott paizs. Az első és negyedik osztály kék mezejében az ősi czimer a koronán álló koronás grif áll, kardot s három fehér rózsát tartva. A második és harmadik mező viz-szintesen kétfelé oszlik, a felső vörös udvarban koronás oroszlán emelkedik fel, hármas fehér rózsát tartva, az alsóbbi ezüst mezőben három vörös rózsafej három szögletre helyezve látszik. A közép kis paizs fekete mezejében arany L. (Leopoldus) betü ragyog, a kis paizson herczegi korona. – Az egész czimert herczegi korona, s hermelinnel bélelt bibor-palást födi.
A fraknói vonalnak ifjabb vagy grófi ága, mely I. Pál herczegnek testvérétől Ferencztől származik, igy sarjadzik le:
II. tábla.
I. Fraknói vonal.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi