A grófi ág.
A grófi ág.
A család egyik ága grófságra emelkedett, de már kihalt. Ezt galanthai Fekete György alapitá, ki a mult század első felében közügyvédből királyi ügyvéd, cs. kir. helytartósági tanácsos (1730.); majd királyi személynök (1752.), val. belső titkos tanácsos, Arad vármegye főispánja (1760.), sz. István-rend közép- (utóbb nagy-) keresztese, kir. fő-udvarmester, és al-kanczellár lőn (1770.), és 1760-ban római sz. birodalmi grófi rangra emeltetett. Meghalt 1788-ban, kora 77-dik évében *. Nejétől Niczky Annától (Niczky György leányától), kit 1738-ban vett nőül, született fia
Justa Solennia etc. a L. Barone Leop. Schaffrath Presb. Arch. Dioec. Strigon. Gymn. Direct. Pest. czim alatt halotti beszéd.
János gróf cs. kir. kamarás, és vezér-őrnagy. Meghalt Fóti jószágában 1803-ki julius 21-én. Fia gróf Ferencz cs. kir. kamarás volt, kiben a grófi ág kihalt.
A grófi ág czimere egy négyfelé osztott paizs, melynek közepét egy kisebb fekete vért foglalja el, s annak fekete mezejében egyfejü arany sas látszik. A paizs első és negyedik osztálya, mely az ősi nemesi czimert tartalmazza, függőlegesen kétfelé hasittatik, a jobboldali vörös mezőben hátulsó lábain álló, és első jobb lábával kivont pallóst tartó arany oroszlán áll; a baloldali kék mezőben három folyam hullámzik. A második és negyedik osztály arany mezejében kék mezü kar három fekete hegyü vörös nyilat tart. A paizs fölötti grófi koronán három koronás sisak áll. A jobboldaliból arany oroszlán nől ki kivont pallóssal, a középsőn arany egyfejü sas áll; a baloldaliból kék oroszlán nől ki, a paizsbeli három nyilat tartva. Foszladék jobbról arany-vörös, közepén arany-fekete, balról ezüst-kék. A paizst telamonok gyanánt két – fején s derékon zöld koszorúval övedzett – vad ember tartja, mindkettő másik kezével gyökeres botot markolva *. E czimert mutatja a metszvény.
Adami Scuta gentil. tom. III.
