Füzy család.
Füzy család.
E nemes család leginkább Sopron és Vas megyékben van elterjedve. Czimeres nemes levelüket 1622-ki juliusban nyerték egy anyától két külön atyának gyermekei (tehát anyúl testvérek) Benedek Márton, és Füzy Mátyás és János az oklevél szavai szerint az azon időkben dühöngött vallási mozgalmakban a kath. vallás érdekében szerzett hadi érdemeikért *; és a nemes levél 1622-ben Vas, 1625-ben pedig Sopron vármegyében hirdettetett ki.
Családi közlemény szerint az egész.
A most nevezettek két külön család törzseivé lőnek, és pedig Benedek Márton, kinek utódai később Tolna és Fehér megyékben nagyobb részben mint urodalmi tisztek tüntek fel, – a Benedek nevü családot alapitá, – Füzy János pedig a Füzy családnak törzs-atyja lőn, mint alább látandjuk.
A czimeres nemes levelet szerzők egyike Füzy Mátyás valószinüleg magtalanul elhalván, testvérétől Füzy Jánostól származik le a Dunántúl több megyébe elterjedt Füzyek családa. Ezen János – mint tudható – Vas megyében Sz.-Mártonban a Kemenes alatt született; szülőit a vallásos izgalmak korában elpusztitott egyházi anyakönyvek hiányában már tudni nem lehet. 1622-ben a megnemesitéskor még jóformán gyermekkoru lévén, e kitüntetést valószinüleg néhai atyja és idősb bátyja hadi érdemeinek köszönheté. – Pápa vidékéről nemes Horvát Borbálát vevén nőül, ezzel a következő családfát alkotá:
Füzy János 1622. nemes. (Horvát Bora); István szül. 1662. (Göndöts Erzse); György (Tolnába költöz); II. János szül. 1715. † 1771. (Kisfaludon Sopron v.); István (Tolnába költöz); József Tap.-Györgyén Kisfaludon † 1810. (Tevelyi Magd.); György szül. 1787. † 1825.; István szül. 1792. † 1832. (Csapó Kata); Bora szül. 1783. (Zalka Jánosné); Mihály sz. 1789. † 1830.; János sz. 1807.; Bora (Lendvay István); Julia (Mátay József); Teréz (Cséry János); János; József; Borbála (Hoffer János); Erzse (Sorok Sándor); Julia (Szalmási József); József katona †; Mihály †; János †; Antal pap.; Kata (Vattay László); Anna (Megyeri Mihály); Erzse (Bedi Mihály); László szül. 1785. † 1843. Sopron v. élelm. biztos.; Mária (Fekete József) Kisfaludon.; Magdolna sz. 1811. (Szabó Antal); Lajos sz. 1814. † 1850.; László sz. 1816. ügyvéd Kapuvárt. (Pintér Francziska); Antal sz. 1817. † 1818.; Elek sz. 1819. Kisfaludon.; Sándor sz. 1820. j.-birói segéd Pápán.; Károly sz. 1822. Lózsi jegyző. (Nagy Luiza); Vincze sz. 1823. Babóti jegyző.; Irma; Ödön sz. 1847.; Gyula sz. 1849.; László sz. 1850. †; Irén sz. 1853.; Pál sz. 1855.; Gizella
A családfai törzsnek I. Jánosnak fia István Kem. Sz.-Mártonban született 1662-ben, honnan később 1695. táján Sopron megyei Kisfaludra költözött, és ott 1706-ban nőül vévén nemes Göndöts Erzsébetet, nejével kapott, s saját vagyonán is szerzett birtokán mezei gazdálkodással foglalkozott. Gyermekei György és István Tolna megyei Szokolyba költöztek; a harmadik fiu II. János helyben maradt. 1739-ben megnősült, 1762-ben nemes levelét a nemeskéri gyülésen ismét kihirdetteté. Borkereskedésseli szerencsés üzletek által vagyonában gyarapodván, öröklött birtokát tetemesen növelé és szaporitá. – Meghalt 1771-ben. Következő öt gyermeke maradt:
1) Borbála szül. 1783-ban, Zalka János felesége Bogyoszlón.
2) György szül. 1787-ben; meghalt 1825-ben. Gyermekei: János, József, Borbála Hoffer Jánosné, Erzse Sorok Sándorné, Julianna Szalmási Józsefné.
3) Mihály született 1789-ben; meghalt 1830-ban. Gyermekei: József a katonaságnál halt el; János, Mihály, Antal lelkész, Katalin Vattay Lászlóné, Anna Megyeri Mihályné, Erzse Bedi Mihálynő. Mindnyájan mezei gazdaságukban.
4) István szül. 1792-ben. Meghalt 1832-ben. Nejétől Chapó Katalintól gyermekei: János szül. 1807-ben; – Borbála Lendvay Istvánné Kisfaludon; – Julianna Mátay Józsefné; – Teréz Cséry Jánosné Pásztoriban.
5) József tanulmányait Váczon és Egerben végezvén, kora ifjuságában a kereskedői térre lépett, T.-Györgyén (Pest megyében) só- és gabna-szállitással kereskedett; később Kisfaludra haza költözvén, 1772-ben a messze elágazott Ádász Tevelyi családból T. Zsigmondnak és Palásti Borbálának leányát Magdolnát vevé nőül. Meghalt 1810-ben. Nevezett nejétől két gyermeke maradt: Mária férjezett Fekete Józsefnő Kisfaludon, és László született 1785-ben. Sopronban, Szombathelyen és Győrben végezte iskoláit. 1809-ben részt vett a nemesi fölkelésben, 1810-ben megnősült, feleségül vévén Czirákról alsó-szopori Nagy János Sopron megyei számvevő és Babos Teréz leányát Annát. – A Sopron megyei tisztviselők sorába mint katonai élelmezési biztos lépett, és e minőségben szolgált 1835-ig, ekkor soproni központi biztos lőn, melyben egészen halálaig 1843-ig becsületesen szolgált, mint a megye jegyzőkönyvébe iktatott érdemei tanusitják. Emlitett nejétől következő nyolcz gyermeke született:
a) Magdolna szül. 1811-ben, férjhez ment 1843-ban guári Szabó Antalhoz Kisfaludon; – egyetlen gyermekök Irma.
b) Lajos született 1814-ben, tanult Sopronban, Szombathelyen és Győrben, melynek bevégezte után herczeg Batthyány Fülöp birtokain mint gazdászati tiszt, s később Bécsben a központi irodában szolgált, ezen szolgálatot a magánélettel cserélte fel. Meghalt 1850-ben Kisfaludon utód nélkül.
c) László született 1816-ban. Tanult Sopronban és Győrben. 1841-ben ügyvédi oklevelet nyert, s 1842-ben megyei esküdtnek választatott. 1843-ban atyja halálával ennek hivatal-utóda lőn a központi biztosságban, melyet 1850-ig viselt; ekkor közigazgatási járásbiztosi segéd az iványi, később csepreghi járásokban 1852-ig, midőn az ügyvédi pályára lépett székhelylyel Kapuvárott. 1845-ben egybekelt Pintér Gábor gr. Viczayak nyugalm. tiszttartójának leányával Francziskával Sopronban, kitől gyermekei: Ödön szül. 1847-ben; – Gyula szül. 1849-ben; – László született s meghalt 1850-ben; – Irén szül. 1853-ban; – Pál szül. 1855-ben.
d) Antal szül. 1817-ben; meghalt 1818-ban.
e) Elek szül. 1819-ben. Tanult Sopronban és Győrben. Jelenleg Kisfaludon édesanyja melllett a család birtokát kezeli.
f) Sándor szül. 1820-ban. Tanult Sopronban és Győrben, az 1844-ki országgyülésen követségi irnok, a midőn ügyvédi vizsgálatot tett. 1845-ben Sopron megyei esküdt 1850-ig, ekkor a fertő-szentmiklósi járásban a törvénykezési járásbiróságnál segéd, 1853-ban e minőségben az eszterházi járásbirósághoz neveztetett, 1855-ben Sopronban az urbéri kárpótlások igazolását vette át, és ennek végeztével 1857-ben Pápára mint járásbirói segéd neveztetett.
g) Károly 1822-ben született. 1841-ben hadfi (Cadet) lőn a Gollner ezredben másfél évig. Jelenleg 1858-tól Lózsi kerületi jegyző. 1856-ban nőül vette alsó-szopori Nagy Ferencz leányát Alojziát, kitől leányuk Gizella született 1858-ban.
h) Vincze szül. 1823-ban. Jogi tanulmányait Győrben végzé. 1856-dik óta Sopron megyei Babót kerületi jegyző.
A két család közös czimere – mint itt a metszvény mutatja – egy lándzsa által függőlegesen kétfelé osztott paizs, a paizs jobb felében kék mezőben hátulsó lábain álló természetes szinü oroszlán, nyitott szájjal és kiöltött nyelvvel, két első lábával a lándzsát erősen tartja, a paizs másik felében vörös mezőben szintén hátulsó lábaira fenálló természetes szinü leopárd nyitott szájjal és kiöltött nyelvvel két első lábaival az oroszlántól húzza a lándzsát maga felé. A paizs fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék; balról ezüst-vörös.
