Füzy család. (Bessenyei, csapói † karácsonfalvi).
Füzy család. (Bessenyei, csapói † karácsonfalvi).
Erdélyben az erdélyi fejedelmek alatt jőnek elő Füzyek, majd bessenyei, majd csapói előnévvel. Ezek közül ismeretes Füzy Borbála a kivégzett Gyulay Pálnak neje, ezután Jósika István kanczellárnak, s végre Sarmasági Zsigmondnak felesége. Ugyanez időben élt Füzy János *, kinek Baladfi Magdolnától gyermekei: Erzsébet, István, Margit és Anna.
Kőváry L. Erdély nevezetes családai. 90. lap.
„A hagyomány szerint – ugymond Kőváry – ez időben három fitestvér nótába jött, s hárman háromfelé szakadtak. Egyik ment Magyarhonba Sáros megyébe, hol most is élnek. A másik ment Háromszékre, s ez elpusztult. A harmadik Udvarhelyszékre, és ennek lennének maradéki a homorod-karácsonfalvi Füzyek.“
A homorod-karácsonfalvi Füzyek közül János († 1837.) kolosvári unitár. pap és tanár, testvére Ferencz abrudbányai pap. Mindkettő szép férfi és jó szónok, beszédeik sajtót is láttak. Ferenczet Abrudbányán fiaival: Sándor verespataki pappal, Ferenczczel és Mihály bánya-tiszttel 1849-ki május 10-én a nép dühe ölte meg; valamint Ágnes leányát és vejét főbiró Nagy Károlyt is kevés napok mulva. Életben maradtak még fiai: Sámuel Abrudbánya volt főjegyzője s országgyülési követe, Dienes erdőszeti hivatalnok, és József.
Magyarországban is találunk Füzyeket Abauj és Zemplin megyében. Az előbbiben Füzy Tamás úti-biztos 1846-ban. Az utóbbiban Ferencz esküdt 1843-ban.
Sáros megyében Füzy Ignácz alszolgabiró 1838-ban. Füzy Kristóf esküdt, és Füzy Vincze al-adószedő 1846-ban.
