Gebhardt család.
Gebhardt család.
A család eldődei a XVII. század elején (lehet, hogy a feljebb tárgyalt családból szakadva) telepedtek meg Tolna megyei Paks városában. Itt született Józsefnek fia Ferencz 1791-ki január 23-án. Bölcsészeti tanulmányait Szegeden végezvén, az orvosi pályára lépett, és Pesten 1814-ben orvostudorrá lett, 1816-ban az orvosi kar tagjává, 1818-ban jegyzőjévé választatott. E hivatala közben mint hely. tanár működött 1824-ig, a midőn a sebészek számára rendelt belgyógy gyakorlat rendes tanárává neveztetett ki. Ő volt első, ki szék-foglaló beszédét magyar nyelven tartotta. („Az orvosi tapasztalás méltóságáról“). Ez évben állitá fel védhimlő-oltás intézetét, mely 1850-től magas rendeletnél fogva központi oltó-intézet név alatt virágzik személyes igazgatása alatt, s Magyarhon orvosait télen-nyáron fris védhimlő anyaggal látja el. 1827-ben tanitványai használatára „Utmutatás az orvosi gyakorlatra“ czimü munkáját, 1828-ban a „Különös orvosi nyavalya és gyógyitás-tudomány“ czimü munkájának első kötetét adá ki, mit 1838-ban a II. kötet követett. Már 1830-ban a magyar tudós társaság rendes, a bajorországi fraendorfi kertmivelő-társulat tiszteletbeli, 1838-ban a bécsi orvosi egyesület levelező tagjául választatott. 1854-től a pesti orvosi kar Dekánja, 1857-ben cs. kir. tanácsosi czimmel ruháztatott fel. A magyar nemességet orvosi, irói és tanári érdemeiért Kopácsy József primássá neveztetésekor ennek ajánlata útján nyerte V. Ferdinand királytól 1841-ben * magyar nyelven utódai részére is; és a czimeres nemes levél Esztergam s Pest megyében kihirdettetett. Nejétől nemes Muzsik Jozefától született gyermekeit a következő táblázat mutatja:
Pesti Hirlap 1841-ki 88-ik szám.
Gebhardt József; Ferencz orvostudor szül. 1791. cs. kir. tanácsos (Muzsik Jozefa); Ferencz szül. 1832. jan. 31.; József szül. 1834. dec. 17.; Lajos szül. 1836. jul. 28.; Károly szül. 1838. april 6.; Riza szül. 1841. május 28.; Etelka szül. 1843. jun. 26.; Imre sz. 1845. oct. 1.
A család czimere – mint itt a metszvény ábrázolja – négyfelé osztott vért; a felső jobboldali osztály kék mezejében biborszinü arany csömbős vánkoson arany korona nyugszik, és abból ezüst patriárkai kereszt nyúlik fel; a felső baloldali osztály vörös mezejében hármas zöld halmon arany vágatú fehér bársony tábláju bezárt könyv fekszik, és azon éjjeli bagoly őrködik. Az alsó jobboldali osztály vörös mezejében arany ágacskából szerkezett fészekben arany pellikán ül, három fiát melle vérével táplálva; az alsó baloldali osztály kék mezejében zöld téren aesculapi botra tekerődzve egy zöld szinü kigyó, fejével jobbra fordulva, és vörös nyelvét kiöltve látszik. A vért fölötti sisak koronáján a vértbeli leirt arany pellikán ismétlődik. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék.
