Gellén család. (Gellénfalvi).
Gellén család. (Gellénfalvi).
Nyitra megyei Gellénfalva helységről veszi eredetét, és onnan irja előnevét is.
Czimere a vért kék mezejében vörös ruhás magyar vitéz, jobbjában kivont kardot tartva. Ugyanaz emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
A család egy ága a XVII. század végén Nógrád megyébe a losonczi járásba származott által Gellén András által, ki 1684-ben lustrált *. Egyik fia Gergely 1705-ben Rákóczy alatt hadi biztos, másik fia László 1705-ben mint beteg a fölkelésben helyettese által vesz részt. Amaz, t. i. Gergely 1710-ki october 8-án Dobay Lászlóval a Rákóczyak szorulásával a megyei irományoknak egy részét az egri káptalannak adák által. A forradalmat 1711-ben mind a két testvér szerencsésen átélte.
Protoc. C. Neograd.
1730-ban Gellén Gábor ellentmond Repeczky és szántói Szabó Zsigmond beiktatásának Mucsiny stb. jószágra nézve *.
Sz. Benedeki Convent Capsa H. Fasc. 4. Nro 6.
Az 1755-ki nemesi összeirásban Gellén Sándort, Lászlót és Istvánt találjuk.
E századra a leágazás igy jött le:
Gellén N.; József gr. Zichyek fő-ügyésze Losonczon 1838. (Benko N.); Benjamin; ifj. József Nógrád v. fő-sz.-biró 1842–1848.
A végizen álló ifj. József 1848-ban kir. táblai ülnök, 1854-ben pedig cs. kir. telekkönyvi hivatalnok. Családja van.
