Nagy család. (Gyulai és leszenyei †.)
Nagy család. (Gyulai és leszenyei †.)
Kihalt régi nemes család, előbb Gyulai előnévvel éltek, s valószinűleg innen szakadtak Hont megyei Leszenye helységbe, honnan utóbbi előnevüket irták. A XVI. század végén élt gyulai Nagy Ferencz, ki nejével Thúry Katával lett Hont megyében F.- és A.-Túron birtokos; tőle a családfa következőleg terjedt le:
Gyulai Nagy I. Ferencz (Thúry Kata); II. Ferencz de Lessenye 1588. lévai kapitány (Balogh Fruzsina); István. 1600.; I. János 1598. 1638. (Viszocsányi Ilona); Mihály 1665.; II. János 1642. nótát kap (1. Kerekes Kata 2. Korossy Zsuzsa 1665.); Dora.; III. Ferencz itélő mester nádori titkár. † 1671.; 1-től Franciska (Sárváry József); 2-tól Imre (Ugronovics Anna); Klára (Nedeczky Gábor); Erzse (1. Kellio Fer. 2. Gáfor István); Bora 1751. (Gyürky István); Julianna (Lábody Pál); II. Imre Hont. v. szbiró. 1755.; Erzse (Raufhausen János).
II. Ferencz 1588–1594-ben Léva vár kapitánya volt.* Ennek fia I. János 1597-ben Nógrád megyében birt Kövesden,* 1638-ban Hont megyében N.-Túron Ormándy Miklóstól 350 frtban hat telket zálog czímen szerez. Nejétől Viszocsányi Ilonától több gyermeke maradt. Ezek közűl Ferencz és Mihály 1665-ben Majthényi Gábornak (ex incestu eredt) bélyegén beiktattatnak a kesseleökeői vár és mvárosbeli részjószágba, továbbá Nyitra megyében Novak, Podhragy, N.- és Kis-Lehota, Szebdrás helységekbe, Bars megyében a Cserenyei kastélyba, és helységbe, N.-Bisztricsén, Felfalu és Kis-Ugrócz, Trencsin megyében N.-Chocholna, Metasicz (?), Petyovka, Szlopna helységekbe, és Nyitra megyei egész megyeri pusztába; ellent mondván a Majthényiak.*
Istvánffy 1685. kiad. p. 379. „Franciscus Nagy e Lezenia.“
Protocol. C. Neograd anni 1598.
Szentbenedeki Convent Capsa B. fasc. 2. Nro. 16.
Nevezett Ferencz 1664. itélő mester, és Wesselényi nádornak titkára volt. A Wesselényi féle összeesküvésben részes lévén, 1670-től tovább két évnél börtönben ült, de 1673. april. 19-én kegyelmet nyert.* Házasságából csak leányai maradván, ága fiágra kihalt. Azonban testvére
Szalay L. Magyarország története V. 144.
János, ki egy genealogiai jegyzet szerint nótát kapott, fia I. Imre által még fentartá a családot. Ezen I. Imrének több leányán kivűl volt fia II. Imre 1755-ben Hont vármegye szolgabirája, kinek csak leányai maradván, benne halt ki a leszenyei Nagy család.
