Orbán család. (Felső-Őri.)
Orbán család. (Felső-Őri.)
Egyike Vas vármegye azon nemes családainak, melyek 1582-ben Felső-Őr helységre Rudolf királytól uj adományt nyertek. Lásd Zámbó család.
Talán e családból származtak a következők is: Orbán Pál 1681-ben személynöki itélő mester;* kinek neje Martonfalvay Julianna, Amade Lenárd özvegye; kitől leánya Orbán Erzsébet báró Moholányi Tamásné volt.*
1681: 11. törv. cz.
Geneal. auth. I. Martonfalvay gen.
Orbán István előbb udv. titkár, 1679. april 6-tól kir. személynök 1693-ig, meghalt julius előtt. 1679-ki april. 6-án egyszersmind báróságot nyert.
Orbán Gergely 1686-ban panaszt emel Pacsay Péter jánosházi lakos ellen ökrei behajtása miatt Martonfalvay György szolgabiró előtt, és perét megnyerte.
Orbán Ferencz 1730-ban kir. táblai ülnök.
Orbán Pál 1730-ban Dunán inneni ker. táblai ülnök.
Orbán Márton 1795. dec. 9-én nyert Veszprém vármegyétől nemességéről bizonyitványt, mely szerint az 1686-ban élt Gergelytől vette származását.
Orbán János 1790. nov. 3-án Sopron vármegyétől vett ki nemesi bizonyitványt, és azt 1794. május 26-án Krassó vármegyében akkori lakta helyén kihirdetteté.
Orbán Andrásnak Sirchich Magdolnától leánya Francisca Bubla Mihály neje.
Trencsin vármegye nemesi összeirásai szerint 1748-ban Orbán Péter Ivanóczon székelt, 1754-ben a Lietavai várban; 1768-ban Ivanóczon lakott Pál; utóbb Trencsin vármegyében nyoma nincs az Orbánoknak.
Orbán nemes család Bereg, Gömör és Zemplin vármegyékben is a nemesek közé számitatik.
Megemlitendő még a rosz hirű Orbán Endre is, ki 1526-ban Esztergam vár várnagya volt.*
Horváth Mihály Magyarok tört. III. 377. jegyzetben.
