Hosszúfalusy család. (Hosszufalvi).
Hosszúfalusy család. (Hosszufalvi).
A hosszúfalvi Hosszúfalusy család egyike a régiebb nemes családoknak, melyből – mint a velem közlött család-ismertetés szól – „már 1445-ben Hunyadi Jánost a Dragul vajda elleni hadjáratban három vitéz Hosszúfalusy követte. * Kettő közülök a havasalföldi ütközetben elesett, de a legidősb, névszerint Hosszúfalusy József, – ki már akkor kapitány volt, – élve maradt, s érdemeinek jutalmául három falut kapott, u. m. Zsitvát, Borzást és Sz.-Miklóst. Már Hosszúfalva Sövényfalvával együtt előbb birtokukban volt.“
Kár, hogy ez ismertetésnél az oklevelek is nem közöltettek velem.
József maradékai sokáig Erdélyben maradtak, s csak a XVII. század második felében a Rákóczy-féle mozgalmak viharai közt hagyta el H. Zsigmond ősi lakhelyét, és nejével Poroszlay Zsófiával együtt Magyarországra Borsod megyébe telepedett meg. Ezektől született I. Sámuel, ki nőül vette Gellérffy Sárát, s atyja lőn II. Sámuelnak és Erzsébetnek, ki csicseri Ormos Lászlóhoz ment feleségül.
II. Sámuel felesége Besenyey Mária volt, kitől János született, ki, valamint atyja is több t. vármegyének táblabirája volt. – János nőül vette Szemere Erzsébetet, kitől három maradék született: Ignácz, Julia és Ferdinand.
Ignácz turiki Thuránszky Francziskát,
Ferdinand pedig mikófalusi Bekény Erzsébetet vette nőül, kiktől számos maradék vette lételét. Ez utóbbi Vattán lakik Borsodban.
A családfa következő:
Zsigmond 1670. táján. (Poroszlay Zsófia); I. Sámuel (Gellérffy Sára); II. Sámuel (Bessenyei Mária); Erzsébet (csicseri Ormos László); János (Szemere Erzse); Ignácz (Turánszky Francziska); Julia; Ferdinand (Bekény Erzse); több gyermek.; Dezső jogász 1859.; stb.
A család czimere – mint följebb a metszvény mutatja, – a paizs kék udvarában egy hegyével fölfelé álló nyil, mellette jobbról félhold, balról arany csillag, a nyil alatt szinte félhold ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából három daru-toll leng. A paizst szokásos foszladék veszi körül.
