Gróf Hoyos Ernő 1827-ben, és gr. Hoyos Antal 1840-ben magyarországi honfiusitást nyertek. *
1827-ki 41. és 1840-ki 51. törv. cz.
A Hoyos-Sprinzenstein család most Ausztria lakosa, Spanyolországból eredezteti magát; és nevét Castiliának Hoyos nevü városától, mely állitólag 1500-ig lett volna a család birtokában. Nemessége megerősitését 1545-ki junius 12-én, a báróságot 1549-ki julius 13-án kapta. 1674-ki sept. 23-án római sz. birodalmi, – 1682-ki január 8-án pedig ausztriai grófságra emeltetett. *
Hist. Herald. Handbuch. 359. Schönfeld Adels-Schemat. II. 155–157.
Leszármazási táblájuk, melyből magyar családokkali sógorodásuk is kitünik, * következő:
Schönfeld Adels-Schemat. I. 82–84.
Fülöp-Ignácz szül. 1687. † 1762. (gr. Hohenfeld Mária); János-Antal szül. 1731. † 1791. (gr. Auersperg A. Antonia); János-Leopold szül. 1728. † 1796. (gr. Herberstein M.-Leopoldina); János-Ernő stb. szül. 1718. † 1781. (gr. Sinzendorf Mária); Mária-Jozefa stb. szül. 1767. (gr. Nádasdy Ferencz); János-Fülöp szül. 1747. † 1803. (herczeg Clary Mária-Krisztina); Mária-Antonia szül. 1767. (gr. Vandernath Henrik); János-Ernő szül. 1767. indigena. (gr. Kuefstein Mária); János-Ernő szül. 1779. (gr. Schlabendorf Mária-Teréz); János-Ferencz sz. 1795. † 1813.; Antal sz. 1804.; János sz. 1808.; Ernő sz. 1811.; Mária; Mária szül. 1800.; Henrik sz. 1803.; Krisztina sz. 1809.; Karolina sz. 1811.; Teréz sz. 1813.; Julia sz. 1816.; Sidonia sz. 1818.
János-Ernőnek, ki a honfiusitást nyerte, – neje gr. Kuefstein Mária gr. Kuefstein János-Antalnak gr. Széchényi Mária-Évától született leánya volt.
Czimerük: négyfelé osztott paizs, egy közép-paizszsal, mely hermelin körzettel kék udvart mutat, s benne balról egy rézsútos arany csikolat látszik, melynek két végén sárkány-fejek állnak. Ez valószinüleg az ősi czimer. Az első és negyedik osztály vörös udvarában kék csikolat, és azon arany horgony látszik. A második és harmadik osztály vörös udvarában két ezüst oroszlán egymással szemközt áll.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.