Bajzáth család. (Pészaki).
Bajzáth család. (Pészaki).
Bars megyében Nagy-Sallóban élt, és 1739-ben ott halt meg Bajzáth György, kinek fia József, a veszprémi püspök szerzé Torontál megyében a Pészaki (honnan a családi előnév) és Fejér megyében az Iszka-Szt.-Györgyi urodalmat. Az előbbiben közös adományozott volt öcscse ker. János is, ki Fehér megyének táblabirája volt. Ennek első nejétől fia József kir. tanácsos, mint a pészaki uradalom tulajdonosa lakott Pészákon, a táblán látható fiai nagyobbára a katonai pályán díszlettek.
Jánosnak második nejétől ns. Sólyonyi Rozáliától fia György-András hosszas megyei hivatalok után Fehér megyének 1836-ig másod-alispánja volt, közben 1830-ban országgyülési követ; 1837-ben Fehérvár város kir. biztosa, és ugyan akkor kir. tanácsos lett. 1856-ban nyerte a pápai sz. Gergely-rend commendatorságát, 1859-ben pedig osztrák birodalmi báróságra emeltetett. Tudományos ismereteinek és buzgó vallásosságának fényes tanúságai az általa latín nyelven írt munkák. Bírja az Iszkaz-sz.-Györgyi urodalmat. Nejétől bernecki Bernrieder Máriától gyermekei e táblán láthatók.
György † 1739. (Litassy Klára); József sz. 1720. † 1802. veszprémi püsp. alkanczellár v. b. tit. tan.; János sz. 1734. † 1811. (1. Gáhó N. 2. Sólonyi Róza); Klára (Dombay Fer. Veszprémvárm. Bánkon.); 1-től József sz. 1770. † 1850. kir. tanácsos lak. Pészakon (Tallián Zsófia); 2-tól Rozália sz. 1781. † 1827. (n. geresdi Kiss Sándor tbiró.); Francziska sz. 1795. † 1861. (ns.-kéri Kiss Sándor.); György András sz. 1791. nov. 29. kir. tanácsos sz. Gerg. r. vitéze 1859. báró lett (Bernrieder Mária); Lajos sz. 1810. † 1842. cs. k. őrnagy; Rudolf sz. 1805. † 1862. cs. k. tan.; Vilmos sz. 1806. † 1864. cs. k. főhadn. (csalmai Jankovich Mária.); Gusztáv sz. 1809. cs. k. ezredes (Erős Ilona.); Albert sz. 1810. † 1863. cs. k. őrnagy.; Mária sz. 1814. † 1853. (Stankovánszky Imre főispán.); Róza sz. 1817. Franciska sz. 1815.; Ágnes sz. 1818. (Kempelen Gyula.); Adél sz. 1819.; László sz. 1821.; Amália sz. 1822. (b. Babarczy Imre ezredes.); Valeria sz. 1827. (gr. Pappenheim Sándor tábornok.); Gizella sz. 1831. (Marsovszky Kamilló);
A család nemesi czímere a paizs kék udvarában hátulsó lábain ágaskodó oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fölött szintén az. – A bárói czímerben a négyfelé osztott paizs 1. és 3. udvarát szintén nemesi czímer foglalja el; a 2. és 4. vörös udvarban arany koronán ezüst kettős kereszt látható. A paizs fölött szintén a leirt oroszlán.
