Bohus család. (Bohusfalvi, pethőfalvi, s világosi).
Bohus család. (Bohusfalvi, pethőfalvi, s világosi).
A Bohus család eredetileg Liptó megyéből származik, és előnevét azon megyei Bohusfalva máskép Biharfalváról írta, míg a Zólyom vármegei ágazat ezen utóbbi megyei Pethőfalváról vette nevét. A nemzetség egyik ágának nemzékrende * a következő lapon látható:
Rajcsányi, Geneal. Deduet. I. 53. Vay L. német hivség. V. ö. e munka II. 155. l.
András 1650. k. B. de Bohusfalva; I. Dániel turdosíni harminczados (1. Pongrácz Zsófia, 2. Motesiczky Bora); 1-től Zsófia (praveniczi (Bossányi Mihály.); Éva (Pongrácz Miklós.); I. Ádám 1690. (1. Bosányi Zsuzsa, 2. Rády Zsuzsa); N. (Palugyainé.) N. (Jászberényiné.) 2-tól András jesuita.; II. Dániel.; II. András.; II. Ádám.; 2-tól László Aradon. (Bene Julianna); Mátyás.; Zsuzsa (Pribék Ferencz.); Éva (Kelessy Gábor.); Bora (Turánszky Sándor.); Erzse (Malatinszky Gabor.); Franczka (1. Balassovich 2. sz. k. Cseh Miklós.) Kata 1740. (Beliczay Ádám.); Imre 1755. czim. lev. (Kelecsényi N.); I. János (Urbányi N.); II. János Arad v. fősz. biró (Béra Anna); Antal őrnagy nőtlen.; III. János Arad v. főisp. (Szőgyény Antonia csill. k. hölgy); Mária.; Emilia.; Zsigmond (Vásárhelyi Julia); János.; Ilona.; István.; László.;
A családfán álló László Arad megyébe telepedett, ennek fia Imre, herczeg Grassalkovicsnak volt jog igazgatója, 1755-ben új czímerlevelet szerzett a II. kötet 155. lapján második helyen látható (kék udvarban sárkány) czímerrel. Fia I. János szerzé adományban Világost, honnan a család ez ága előnevét írta. Családja Arad megyében főbb hivatalokat viseli, míg III. János Arad megyének 1848-ban főispánja volt. Gyermekei és unokái a táblán láthatók.
Nincsenek a táblán Sámuel, kinek Dessewffy Erzsébettől előbb hajniki Bezzegh Jánosnétól fia Dániel 1764-ben híres ügyvéd, nejétől óvári és sz.-miklósi Pongrácz Évától nemzé Katalint Pongrácz Boldizsárnét. Továbbá István, kinek Bezzegh Annától gyermekei Péter és Kata Tihanyi Imréné voltak. – Végre János 1730-ban gr. Csáky Zsigmondnak jog-ügyvéde.
Liptó megyében Tornóczon is székelnek még e családnak tagjai. A II. kötet 155. lapján fölül álló czímer e család régiebb, vagy csak egy ágának czímerét képezi.
