Suky család. (F. és alsó Zsuki †)
Erdély legrégiebb törzsökös kihalt családainak egyike. Eredete az első foglalás korában vesz el. Nevét a Kolozs megyében fekvő Suk (mostani irásmóddal Zsuk) heylségről, mint legősiebb birtokáról vette. Teljes nemzedékrendét nem birva, a régebbi időkből csak a nevezetesebb tagokat emlithetjük meg. A XIV. században 1332. előtt éltek Albert és Demeter két fő ág törzsei.
1349-ben Domokos Kolozs megye szolgabirája volt. 1448-ban Miklós és István „comes” czimzettel éltek.
1437-ben a nevezett Albertnak ágából éltek Benedek, ki az akkori pórlázadás lecsendesítésében vett részt, míg rokonai Mihály és Dávid a következő évben épen ezen zavargásokban részvétök miatt hűtlenségi bélyegen elmarasztaltattak. Ez időben szerepelt János is, ki 1437-ben a pórok lecsendesítésére egyik követűl küldetett, és ő ellene valamint érdektársai ellen is Gáthi András és vingárti Geréb András 1427-ben pert folytattak.
Nevezett Mihálynak fia volt János, Dávidnak pedig István, ki magnélkül halt el.
Demeter ágából származott Simon, kinek fia volt János 1467. és 1474-ben, és tán Katalin 1474. körűl harinnai Farkas Miklósné.
1467-ben Erdély Mátyás király ellen fellázadt, a fő pártosok között voltak Suky Mihály és László is. Legyőzetvén a lázadás, mindkettő jószágvesztéssel, azon felűl Mihály életével lakolt.
Ez időben éltek még a Demeter ágából Miklós és ennek fia Péter.
1525. körűl találjuk Suky Jánost, kinek nejétől szász-fülpösi Bikli Margittól utódait mutatja e táblázat:
János (Bikli Margit); István; Kata (Sz. annai Lazár Ferencz); Anna.; Magdolna; Bora; Orsolya 1525. (Erdélyi Tamás)
1553-ban élt Suky Benedek, ki az időben Lepsény Anna nagyfalvi Bánffyné ellen perlekedett.
Az 1581–1599. évek közt Gáspár tanács úr volt.
Suky Benedek 1614-ben Bethlen Gábor udvarnoka, 1612-ben Tergovistiában, 1636-ban török követ. Birta Doboka vármegyében Meleg-Földvár nagy részét, hol alattvalói az unitária vallásról a reform. vallásra tértek, de a Suky család az unitária vallás híve maradt, és valamint ő, úgy utódai is 1651–1670-ig unitárius házi lelkészeket tartottak.
A XVI. század közepén élt Súky Ferencz, Torda és Kolozs megyének főbiztosa, kinek nejétől Bodoni Máriától ivadékát a család kihalásáig mutatja a következő táblázat:
Ferencz 1650. kolozsi főbiztos (Bodoni Mária); Mihály 1698. kir. hivatalos (Stenczel Anna); Krisztina 1684. (Vízaknai Nagy István); Mária † 1705. (Angyalosy Mihály); I. Pál 1696. kir. táblai üln. (Göcs Kata); István † 1748. előtt (Jármy Zsuzsa özv. 1763.); II. Pál Ferencz (Pekry Klára); László † 1730 kör.; Sára (1. Maurer Gábor 1709. 2. Daniel Fer.); Klára (P. Horváth Boldizs.); Judit (Szent-Iványi Zsigmond); Bora (Pataky Fer. 1763.); Zsuzsa (Szent-Iványi Zsigm. 1783. özv.); Mihály † 1751. után.; Krisztina † 1763. elött (b. Kemény Zsigmond); László (Gálfalvy Bora); János †; László 1791. kir. hivatalos † 1792. mart. 11. (nőtlen); Teréz † 1797. előtt.
A táblán álló Mihály kir. hivatalos volt, fiágon unokájában Mihályban 1751. után kihalt.
I. Pál 1696-ban kir. táblai ülnök, 1700–1702-ben Meleg-Földvárott nővérével Klárával együtt birtokos. Kis-unokája az utolsó László 1791-ben kir. hívatalos, meghalt mint nőtlen 1792. mart. 11-én kora 50. évében, eltemettetett a kolozsvári unitária egyház sirboltjában. Szerzeményeit az unitária községnek hagyá, és azokból újra építetett a kolozsvári anyaiskola is.
A mi a Suky család birtokait és ezek viszonyait illeti, ezekre nézve megemlíthetjük: hogy 1332-ben Albert és Demeter osztoztak meg Zsukon s a hozzá tartozó helységeket; a déli rész Demeternek, az északi Albertnak jutott.
1438-ban Suky Mihály és Dávid nótáztatván, ezeknek zsuki, szóváti, ujfalvi, kötelendi, magyar- és oláh- Sármási jelenleg (Nagy és Kis-Sármás) ombozi jószágaikat Albert király a Suky Albert ágából származott Benedek és Mihálynak, úgyszintén Demeternek ágából Jánosnak, a Simon fiának és Péternek, a Miklós fiának adományozta.
1467-ben Suky János a hűtlenségi bélyeggel jegyzett Mihálynak fia, az atyjától elkobzott f. zsuki, oláh-zsuki, kötelendi, szóváthi és szent-miklósi részjószágait Mátyás király kegyelméből visszakapta, 1474-ben pedig a magba szakadt Suky István javait is ő nyerte.
A múlt század végén a Suky örökösök pere az erdélyi királyi táblán tárgyaltatván és 1797. jun. 17. kelt itélettel eldöntvén, ezen per és ítélet valamint a Suky családról, ugy birtok viszonyairól is több adatot tartalmaz, melyek inkább e birtokok történetére tartoznak.
A Suky családnak tagja volt, de a táblázaton nem áll azon Katalin sem, ki 1610. körűl Pekry Mihály nejéűl iratik.
A család czímere Suky Pálnak 1686. évi ércz-csatján látható véset szerint a paizs udvarában futó farkas, mely szájában bárányt visz.