Szalay család.
Zala megyei Csicsó helységből eredt, honnan egy ága Fejér megyébe is átszármazott.
A czímeres nemes levelet Szalay János, András és Jakab testvérek kapták 1635-ben II. Ferdinand királytól, ily czímerrel: a paizs kék udvarában arany koronás oroszlán hátulsó lábain ágaskodik; a paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. *
Fejér megyétől 1744. aug. 18-án kiadott nemesi bizonyítvány eredetben, és 1768. évi Fejér megyei jegyzőkönyv.
A családfa 1744. és illetőleg 1768-ig következőleg terjedt szét:
Szalay N.; András 1635. 1661.; János 1635. 1661.; Jakab 1635. ns.; Balás; Idősb János; János 1744.; Mihály; István; Péter; György; András; István.; János 1744.; Ferencz.; István 1744.; János 1744.; István 1744.; János 1744.; Péter 1744.; György 1744.; András 1744.; Péter; János; István; György; 1744-ben Sár-Keresztúrott.; mindnyájan 1768. Fejér megyében.
1744-ben idősb János maradéki mind Fejér megyében laktak nagyobbára Sárkereszturott, úgy szintén 1768-ban is, mely alkalmakkal ott nemességöket produkálták.
1744-ben Csicsóban (Zalában) lakott Mihály.
