Szűgyi család.
Szűgyi család.
Nógrád megye régi kihalt nemes családa, melynek ősei hajdan azon megyében Szűgy helységet bírták és arról irták nevöket is.
Az oklevelek, melyek e család emlékezetét fentartják, a Hunt Páznán nemzetségből eredt Kóváry családdal vér- és jogközösségéről tanuskodnak melynél fogva azt következtethetjük, hogy a Szűgyi család is azon Hunt-Páznán genusból eredt.
Legrégibb e néven előforduló családős volt Szűgyi Obick, kinek fia Miklós, kinek fia András mester 1296-ban élt, a midőn a Kóváry és Csalomiai családokkal a kóárszegi birtok iránt választott biróság előtt tett egyezséglevele a váczi káptalan által kiadatott, mely szerint a kérdés részére dőlt el, mivel atyja Szűgyi Miklós részére IV. Béla királytól kiadott levél előbbi keletű volt a Kóváryak által felmutatott leveleknél. Ezen Szűgyi András ellen Demeter Zólyomi főispán is pert indított, de attól utóbb el állott, és Kóárszeget neki átengedte, ellenben András lemondott Riba helységről, melyet zálogba bírt Istvántól, Miklós fiától.
1488-ban Szűgyi (az oklevélben de Zywgh) Ábrahám fia Jakab királyi ember volt Kóvári Pál részére István nádor által tett határjárásnál.
Amaz András máskép Szűgyi Lotho-nak is neveztetett, (András de Lotho de Zygh) fia volt Miklós, ennek Bálint, ki 1407-ben élt, és Zsigmond király beleegyeztével fiáúl fogadta rokonát Kóvári Pál itélőmestert, és Kóárszeget neki adta érdemei végett. E levelet át írta a leleszi Convent. * Benne halt ki a Szűgyi család, legalább ezentúl emlékére nem akadunk. Az oklevelekben Szűgy neve „Scyud, és Zyud” alakban fordúl elé.
Mind ez eredeti oklevelek után.
Más eredetű nemes Szűgyi család az, mely Zemplin megye czímeres nemessége sorában áll, * és Szabolcs megyében is honos.
Szirmay C. Zemplin not. top. 117.
