Vlasich család. (báró)
Vlasich család. (báró)
Horvátországi család, mely nagyobbára a hadi téren gyüjtötte érdemeit.
A nemességet Vlasich Péter és György kapták 1718-ban III. Károly királytól. * Czímerök a paizs kék udvarában zöld téren álló vörös ruhás magyar vitéz, derekán kék övvel, fején vörös prémes kalpaggal, jobb kezében kivont kardot, a balban buzogányt tartva, sárga csizmás jobb lába mellett egy levágott vérző törökfej hever. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sasszárny között vörös mezű kar könyököl, kivont kardot tartva. *
Collect. herald. nro. 544.
Adami, Scuta gentil. tomo XIV.
Vlasich János 1774-ben szerdahelyi plébános és vasvári czimzetes kanonok, 1787-ben német-gömsei plébános és szombathelyi czim. kanonok volt.
Wlassich József 1787-ben Sz.-Fejérvári főesperes kanonok.
Vlasich Mihály 1787-ben kanczelláriai tanácsos.
Legnevezetesebb férfia volt a családnak Vlassich Ferencz, szül. Dombóvárott Tolna megyében 1766-ban. Katonai pályára lépvén 1784-ben, a franczia háborúk alatt tanusított vitézségeért és érdemeiért már 1808-ban huszár ezredes, 1813-ban tábornok, és a M. Terézia rend lovagi keresztét nyerte. 1824-ben altábornagy, 1828-ban ezred tulajdonos és 1831-ben Slavonia hadikormányzója, 1832-ben horvátországi bán, és báró, val. b. titkos tanácsos, és a Leopold rend nagy keresztese lett. Meghalt Zágrábban 1840. máj. 16-án.
