Zach család.
Zach József kir. Curiai (igy) orvos 1765-ben Mária-Teréziától kapta czímeres nemes levelét. *
Collect. herald. nro 164.
Czímere a paizs felső részének közepéről két felé húzott vonal által három udvarra oszlik, a középső (alsó) kék udvarban zöld téren daru áll, jobb lábával buzogányt tartva, melyre kigyó tekerődzik, a baloldali arany udvar baloldalából kétfejű fekete sasnak fele része látszik, a jobb oldali ezüst udvarban egymás fölött vizirányosan két vörös pólya és azok fölött egy vörös csillag szemlélhető; a paizs fölötti sisak koronáján daru áll, fölemelt jobb lábával kövecset, csőrében pedig kigyót tartva, két elefántormány között, melyekből a jobb oldali arany, a baloldali fekete szinű. Foszladék jobbról aranyfekete, balról ezüstkék. *
Collect. herald. nro 164., és Adami Scuta gentil. tomo XIV.
A nemesség szerző utóbb a pesti invalidusok hazának orvosa és protomedicus volt. Ennek fiai Antal és Ferencz. Amaz született Pesten 1747. jun. 14-én. Mint a bécsi mérnök kari katonai akademia növendéke katonai pályára lépvén, a franczia háború alatt mutatott vitézsége és katonai érdemei által már 1798-ban tábornokságra emelkedett. Ezen évben a novii ütközet után Mária Terézia rendét és élete hosszára külön dijt nyert. Marengónál fogságba esett. 1801-ben Ferencz testvérével együtt magyar báróságra emeltetett. * 1805-ben altábornagy lett. 1810-ben Olmuczvár al-, 1813-ban főparancsnokavá 1825-ben pedig katonai szolgálata 50. évében főhadszertármesterré neveztetett. * Meghalt Gréczben 1826. nov. 22-én.
Collect. herald. nro 164.
Hirtenfeld M. Teres. Ord. I. 553.
A bárói czímer csak a bárói korona által, és e fölé még két koronás sisak helyezése által különbözik az előbb leirt nemesi czímertől, a jobb oldali sisak koronáján egyfejű fekete sas áll szét terjesztett szárnyakkal, a középsőn ugyan az, ami a nemesi czímeren, a baloldalin pánczélos kar kivont kardot tart. Foszladék jobbról aranyfekete, középről ezüstkék, baloldalról ezüstvörös. A paizst két oldalról telamonok gyanánt két sisakos pánczélos vitéz tartja. *
Adami Scuta gentil. tomo XIV.
