c) V. István ága (csicsói).
c) V. István ága (csicsói).
(V. táblán.)
V. István (IV. István gr. Stubenberg M. Czeczil fia) sz. 1757. jul. 14-én. Volt cs. k. kamarás. Birta a csicsói- és iszteméri urodalmat, és mint legidősb a családi senioratusi divényi urodalmat is. Meghalt 1841. jun. 30-kán. Nejétől gróf Pálffy Teréziától († 1833. máj. 3.) kit 1777. febr. 27-én vett nőűl, a táblán látható két leánya és egy fia maradt: VIII. István, (szül. ez 1780. april. 13-án;) volt cs. k. kam. val. b. tit. tanácsos, aranyérdem kereszt tulajdonosa, a porosz fekete és vörös sasrendek vitéze, 1832-óta Veszprém vármegye főispánya, és Péterváron az orosz udvarnál volt osztrák követ. Az 1836. évi országgyűlésen a nemzeti muzeumi gyűjtemények vizsgálására rendelt választmány tagja volt. Meghalt 1853. jun. 8-kán Bécsben. Nejétől gróf Stahremberg Francziska csill. ker. és pal. hölgytől (szül. 1787. jan. 6.) kivel 1803. jul. 26. kelt egybe, a táblán látható két fia: Eduard és Vilmos és két leánya született. A fiúk elhalván, ezekben fi ága kihalt.
A család czímere – mint fölebb a metszvény mutatja – a paizs kék udvarában arany koronából két kiemelkedő szarvas agancs között egyenlő ágú * ezüst kereszt. A paizs fölötti grófi koronán sisak, és annak koronáján a paizsbeli képlet ismétlőleg. Foszladék mindkét oldalról aranykék.
Mondhatni czímertanilag Andráskereszt, vagy jobban mell-kereszt; nem máltaikereszt. E czímert ily alakban viselte a XVII. században. I. István is, mit pecsétén láttam.
