Gellért Oszkár: Tikkasztó, fojtó…
A hold ezüstjét hinti szét.
Hát élni jó? Hát élni szép?
Olyan nagyon nehéz a lábam.
Olyan nyílt, egyszerű az élet.
Nincs benne semmi, semmi mélyebb.
Csak a halál titokzatos.
Szin ébred, szürkül, nő a kétség.
Megy a sötét, jön a Sötétség,
Élet jön: csupa sejtelem.
Hajnalba fordul… Csak szelíden,
Csak halkal érintsd gyönge szívem
Halál! kemény vagy s egyszerű.