Jászay-Horváth Elemér: Alvó dalok
Száz évesek, borúsak,
Illatba’, könnybe’ dúsak:
Csöndes csillapitói a lázas famulusznak,
Ki élettitkokon tünődik.
És csontokig, velőig
Vert kínok közt vetődik:
Bús, árva, halk dalokkal kiszínesűl a láza
És áldoz szép fantáziáknak.
S csöndes szivén ha áthat
A titka tűnt csodáknak:
A szív nyugvó zenéje szent zsongásába vonja,
S rossz kínjai álomba halnak.
Varázsos szent hatalmak,
Teremtői a dalnak:
Kik ős fegyverzetekkel megnyugtató őrt álltok
Véres szíve fölött egy vén diáknak.